Tartalom:
Susie tisztában volt vele, hogy örökké bánni fogja a döntését, mégis
megtette az elképzelhetetlent: örökbe adta a kisfiát, hogy hűtlenségét
titokban tartsa családja előtt.
A terhességéről senki, a hosszú bevetésen lévő férje sem tudott, és a nő remélte, hogy ez így is marad.
A család megszenvedte Susie ballépését. Az egyik lányával, Louise-szal
túl keményen, míg a másikkal, Grace-szel túl engedékenyen bánt.
Danny, a férj pedig hiába imádta az asszonyt, legbelül érezte, hogy valami nem stimmel a házasságukkal.
Amikor tragédia történik a családban, úgy tűnik, napvilágra kerül az
igazság. A múlt súlyos titka a nővérek kapcsolatát is próbára teszi,
hisz lehetetlen választás előtt állnak... Grace már tudja, hogy az
anyjuk milyen terhet cipelt, de vajon megértheti tette okait?
Képes lesz a család szembenézni az igazsággal? El lehet felejteni a hazugságban telt éveket?
Véleményem:
1. Karakterek:
Változatos a szereplői gárda, mindegyikük egyedi és hihető volt számomra.
Susie a művészlelkű feleség és anya, aki nem képes kimutatni az érzéseit, bár nagyon szereti a családját.
Danny a sármos, könnyed férj, akit mindenki kedvel és aki fülig szerelmes zárkózott feleségébe, minden szeszélyét eltűri.
Louise az idősebbik lányuk, aki belül ugyanolyan művészlélek, mint az anyja, ám mivel Susie eltiltja az az álmától, az énekléstől, nagyon szabálykövető, kimért személyiség lesz belőle.
Grace a fiatalabbik lány, akinek mindent megengednek, még szinte gyerekként ott hagyja a szülői házat, hogy szabadon élhessen. Számomra ő volt a legkevésbé érthető karakter, így örültem a váratlan fordulatnak, hogy a regény második felét az ő szemszögéből meséli el az író, így kicsit jobban megismerhettem és megérthettem őt is.
Fontos mellékszereplő Jeanie, aki szintén örökbe adta a gyermekét és tud Susie titkáról, így ők ketten őszintén tudnak egymással beszélni az érzéseikről, a fájdalmukról, hogy el kellett hagyniuk a gyermeküket.
Összességében véve minden szereplő jól kidolgozott, még a kevésbé fontosak is valamennyire egyediek.
2. Cselekményszövés:
Részben kiszámítható volt a cselekmény, a befejezés viszont számomra meglepő volt. SPOILER: Az, hogy az elhagyott fiú felbukkan majd és emiatt lesz némi "családi dráma", ez számomra elég egyértelmű volt már a kezdetektől, ami meglepett, az a baromi nagy happy end, amivel zárta a regényt az író: mindenki mindenkit szeret, vagy legalább elfogad és teljes a béke és boldogság Susie és Danny közt. Azért szerintem ez nem egy túl valószerű végkimenetel ilyen esetekben (évtizedekig eltitkolja egy nő a családja elől, hogy van egy fia is). Egyébként az is sejthető volt a kezdetektől, hogy Susie-t megerőszakolták, mivel annyira nagy volt a szerelem köztük Dannyvel, hogy én elképzelni sem tudtam, hogy megcsalta volna.
Nagyobbrészt kiszámítható, viszont azért fordulatos volt a cselekmény, így engem végig lekötött a könyv.
3. Írói stílus:
Nagyon közvetlen stílusban meséli el ezt a történetet az írónő, emiatt én tudtam azonosulni a szereplőkkel, együtt tudtam érezni velük, még akkor is, ha nem értettem velük egyet. Nekem tetszett az előadásmód, könnyen érthető és olvasmányos volt.
4. Összességében:
Ha valaki szereti a családi drámákat (pontosabban fogalmazva: könyvben ilyesmiről olvasni, mert átélni nyilván senki sem szereti), akkor annak tudom ajánlani ezt a regényt.
Ha ufónak érzed magad a saját családodban, akkor megnyugtatólag hathat rád, hogy ebben a családban is mindenki az, teljesen más mindegyikük jelleme.
Érdekes olvasmány volt, de kiemelkedőnek azért nem mondanám, újraolvasni biztosan nem fogom (bár én nagyon kevés könyvet olvasok el kétszer).
5. Tetszési index:
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése