2016. augusztus 6., szombat

Jókai Mór – Fekete gyémántok

Előzmények:
Az az igazság, hogy nem tudom megmondani, pontosan mikor, hány másik Jókai könyv előtt vagy után olvastam a Fekete gyémántokat, de az biztos, hogy ezt is – mint oly sok más könyvet – gimis éveimben olvastam. Nem olvastam Jókai valamennyi művét, de azért ahhoz elég sokat (lássuk csak: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, Az új földesúr, Fekete gyémántok, Az arany ember, A nagyenyedi két fűzfa, Kelet királynéja – legutóbbi kettő novelláskötet), hogy elmondhassam, Jókainál szebben, választékosabban fogalmazó magyar íróval én még nem találkoztam. A nők jellemzően kicsit furcsa, idealizált lényekként jelennek meg a műveiben, inkább álomképnek, mint valós embereknek tűnnek, de számomra volt ennek valami bája. Nem mondom, hogy néha nem tűnnek fel gonosz, urambocsá’ ribanc jellegű nőcskék is a műveiben, de sokkal gyakrabban ír jóságos, szende, szép lányokról, akiket gyakran a balsors sújt, de akik balsorsukat méltósággal el tudják viselni. Fölösleges ezt magyarázni: szeretem Jókait – mert szeretem.

Tartalom:
Berend Iván egy Bonda-völgyi kőszéntárna tulajdonosa, maga intézi a tárna ügyeit, a munkásait megbecsüli. Egyedül él, komoly tudós ember. Egy nap azonban meghallja az egyik munkásleány, Evila szép énekét, s aztán nem tudja feledni a lány dalát és fekete szemeit. Egy darabig tagadni próbálja érzéseit, míg végül feleségül kéri a lányt, aki azonban kikosarazza, mert neki már van vőlegénye.
Egy nap gazdag uraság érkezik Ivánhoz, ki neki régi ismerőse: Kaulman Félix, s részvételt ajánl Ivánnak egy tervezett nagy üzletében, melynek keretében az egész Bonda-völgyi kőszénmedencét meg akarja venni, arra vállalatot építeni, s abból mesésesen meggazdagodni.
Hogy miként alakul e vállalkozás, s azzal összefonódva Iván, Evila, s mások sorsa, azt követi végig a könyv.

SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Őszinte leszek, a spoileres tartalom megírását először ellazáztam, s enélkül publikáltam e bejegyzést. Olyan sok mellékszereplő van a könyvben, s a cselekmény szempontjából mégis mind fontosak, nem tudtam kit hagyhatnék el, mindegyikükről írni viszont túlzás lenne. De akkor most megpróbálom mégis valahogy „tömöríteni” őket. 
Iván visszautasítja Félix ajánlatát, mert kétségei vannak az üzleti tervei megvalósíthatóságát illetően. Főként mert a bondavári uradalom nem eladó, az Bondaváry Tibald herceg tulajdona, kinek lánytestvére, Theudelinda grófnő él a várban jelenleg, mert atyjuk vitalitiumképp hagyományozta neki (nem sikerült neten se megtalálnom a latin szó jelentését, de valószínűleg holtig tartó haszonélvezeti jogot jelent). Vagyis mindkettejük hozzájárulása kelleni fog, hogy a birtokukon gyár épüljön. Azonkívül kétségeit fejezte ki a messziről idetelepítendő munkások drágasága és a leendő igazgatótanács szakértelme miatt is. Félix ráhagyja.
Iván elhatározta közben, hogy Evila vőlegényét, Szaffrán Petit előlépteti, hogy össze tudjanak házasodni a lánnyal, hátha így sikerül kivernie a fejéből. Szaffrán Peti azonban egyszer részegen megveri Evilát és az arra járó Félix védi meg, s megtetszik neki a lány. Azt ígérve neki, hogy nyomorék testvérét, Jánoskát meggyógyíttatja Bécsben, elcsalja magával.
Theudelinda grófnő a világtól elzártan élő vénlány, s ezt az elvonultságot elvárja teljes háza népétől is. Éjszakánként a családi kriptából kacagás, éneklés, pohárcsörgés zaja hallatszik fel szobáiba. Elmondása szerint ilyenkor lemegy a kriptába, s ott ősei szellemeit találja mulatozva. Ezt elmondja gyóntatópapjának, Mahók plébános úrnak, ki megígéri, hogy egy éjszaka eljön és utánajár a dolognak, azonban végül a zajoktól és árnyékoktól megijedve megfutamodik. Sámuel apátot – ki Theudelinda grófnő titkos ideálja (mióta látott róla egy fényképet) – hívja segítségül, aki kideríti, hogy a grófnő cselédjei mulatoznak férfiakkal a kriptában éjszakánként. Azt viszont a grófnő már csak álmodhatta, hogy a kriptába menve ősei szellemével találkozott. Az apát szétkergeti a cselédeket, majd arra biztatja a grófnőt, hogy költözzön Pestre és házát nyissa meg a nemzet „krém”-je (tudósok, költők, nemesemberek és egyházi személyek) előtt, hogy ott azok összeismerkedhessenek, és összefogva a haza érdekét előmozdíthassák. A grófnőt megragadja ez az eszme, gyors költözködésében Berend Iván siet segítségére.
Az apátról kiderül, hogy Félix jó barátja, s közbenjárására a grófnő bondavári birtokát Félix rendelkezésére bocsátja (már csak az öreg herceg hozzájárulását kell beszerezniük). Az apát cserébe azt várja, hogy az egyházi vagyon szekularizációját (állam részére kisajátítás) megakadályozzák, s egy nagy egyházi kölcsönt jegyeztetnek a börzén, ami által az apát püspökké (hosszabb távon pedig pápává) remél előlépni.
Megtudjuk, hogy Félix színésznőnek, s énekesnőnek akarja kitaníttatni Evilát, s feleségül is kívánja venni, hogy a lány feltétlen engedelmeskedjék neki. Az apáttól kér tanácsot, hogy miképpen tudna tőle – ha már nincs szüksége rá – megszabadulni válás nélkül. Az apát azt tanácsolja, hogy Bécsben egyházi szertartás keretében vegye el a lányt, s ha szabadulni akar tőle, költözzön át Párizsba, mert ott a törvények csak a polgári házasságot ismerik el.
Berend Iván egy nap levelet kap, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, s ezért menjen székfoglaló beszédét Pesten megtartani. S mikor Pestre megy, meghívót kap Theudelinda grófnőtől az estélyére. Udvariasan el akarja utasítani, azonban kap egy levelet, melytől meggondolja magát. Elmegy az estélyre és ott megismerkedik a szépséges Angela grófnővel, ki nagyatyjával, Tibald herceggel haragban van, mert az Sondershain Waldemár herceghez kívánta nőül adni, ami neki nem tetszett, s ezen összevesztek. Iván csodás előadást tart az estélyen, s bemutatja a villanydelej-világítást, melynek fénye varázsos fényben mutatta a jelenlévőket, s különösen Theudelinda és Angela grófnők tűntek fel tündérnek.
Ivánt megkedveli a társaság, mert elmésen társalog, jól tud kártyázni, s még jobban inni. Tánc közben megemlíti Angelának, hogy neki csak egy szavába kerülne, hogy Tibald herceg Pestre költözzön, s vezéralakja legyen a pesti társadalomnak, csupán ki kellene békülnie nagyatyjával. Angela emiatt megharagszik Ivánra, minek hangot is ad, s az urak ezért elhatározzák, hogy elüldözik társaságukból Ivánt.  Háta mögött gúnyolják, éneklésre buzdítják, azonban kiderül, hogy szép hangja van, rókavadászatra hívják, s tüzes mént adnak alá, hogy az magáról lelökje, azonban Iván megüli a lovat.
E vadászaton Angelát ledobja a lova, s attól, hogy összezúzza magát, Iván menti meg. Angela ezután azt akarja, hogy finoman távolítsák el Ivánt a társaságból. Azt tervelik ki, hogy két úr a társaságból látszatra összevitatkozik, párbajra hívják egymást, s Ivánt segédnek kérik föl, mely elől a nyápic tudós bizonyosan megfutamodik szerintük. Salista őrgróf ezért megemlíti a társaságban, hogy ő bizony tudja, hogy kinek a szemei miatt van Angela grófnő Pesten, mire Iván odavágja, hogy ez hazugság. Párbaj lesz a dologból, azonban a segédek úgy intézik, hogy rossz pisztolyokkal, nagy távolságról lőjenek egymásra, hogy bizonyosan ne találjanak. Iván azonban előbb szándékosan Salista kalapját, majd szivarját lövi el, Salista viszont nem találja el Ivánt, méregbe jön, s azt követeli, hogy karddal intézzék el az ügyet. Iván azonban ebben is jobbnak bizonyul, Salista csúnya fejsebet szerez a végén.
Iván megtudja, hogy a társaság már nem látja szívesen, ezért haza akar utazni, mire Angela grófnő vele akar tartani. Iván azt tanácsolja neki, hogy mihamarabb induljon haza nagyatyjához, kinek épp születésnapja van.
Kiderül, hogy Ivánnak fogadott fia, Belényi Árpád írta azt a levelet, mely Ivánt Pesten tartotta. E levélből Iván megtudja, hogy a zongorista Árpád kíséri Evila (kinek neve már Evelina) énekét a próbákon. E próbákra olykor műértő grófok, hercegek is meg vannak hívva, s ezek közt van Waldemár herceg (ki őrülten szerelmes Evelinába), s Tibald herceg is. Evelina elvarázsolta Tibald herceget, kitől Evelinának – férje utasítására – a kőszénvállalatra adott jóváhagyást kell kinyernie (enélkül a vállalat részvényei nem fognak elkelni a börzén). Árpád szerint az öreg herceg palotájába – melyet az eredetileg unokájának, Angelának rendeztetett be – Evelina fog hamarosan beköltözni, ha a grófnő ki nem békül nagyapjával.  Iván, hogy mentse Evelinát a gyalázattól, maradt Pesten Angelát meggyőzni a kibékülésről – de mondhatjuk azt is, hogy üzleti számításból tette, hiszen az óriás kőszénvállalat könnyedén tönkretenné az ő kis tárnáját.
Angela Iván szavára kezdetben megenyhülni látszik nagyapja irányában, azonban mikor Iván elutasítja őt, dühében levelet ír a hercegnek, hogy nem megy haza, adieu! Aki ezt épp születésnapján kapja kézhez. E napon meglátogatja Evelinát, kitől kedves ajándékot kap születésnapja alkalmából, minek hatására az unokájává fogadja, s gondoskodni kíván róla.
Félix megkapja a hercegtől, amit akar, s ennek, valamint annak köszönhetően, hogy Félix cselének hatására egy kapzsi ember rengeteg pénzt fektet a vállalatba, a kőszénvállalat részvényeit mesés árfolyamon kezdik venni. Iván tárnája nehéz helyzetbe kerül, sok munkása a jobb bér miatt átmegy a vállalathoz, s vevői is átpártolnak az alacsonyabb árak miatt. Iván maradó munkásainak részesedést ígér nyereségéből, azonban mivel nem tud eladni semmit, e nyereség úgymond nem ígérkezik nagynak.
A vállalat megalakulását megünneplendő a vezetőség, köztük Félix s neje, Evelina is ellátogat a gyárhoz. Itt találkoznak Szaffrán Petivel, ki azért, mert ezek ketten megcsúfolták őt annak idején, bosszút esküszik. 
Közben egy kis megvesztegetéssel elintézik azt is, hogy bondavári vasút épüljön állami kamatbiztosítás mellett, ami még feljebb veri a vállalat részvényeinek árfolyamát. Pedig Waldemár herceg nagyon szeretné tönkretenni e vállalatot, de eddigelé nem kínálkozott erre megfelelő alkalom.
Angela dacból feleségül megy Salistához, aki gondnokság alá akarja helyeztetni Tibald herceget, mivel az ész nélkül szórja a pénzét, többek közt Evelinára is, kiről a világ úgy tudja, szeretője. Evelina ezért elhagyja a herceget, s hogy megkönnyítse a válást, a herceg előtt eljátssza, hogy sosem szerette. Férjével Párizsba költözik, hol az operaháznál lesz primadonna, s fényes háztartása lesz, melyet továbbra is Tibald herceg finanszíroz, ki rájött arra, hogy Evelina csak tettette, hogy nem szereti.
Szaffrán Péter betölti bosszúját, átszegődik a vállalat tárnájához munkásnak, s felrobbantja azt. Iván mindent megtesz a tárnában ragadtak kimentéséért, saját életét is kockára teszi, végül több nap után sikerrel jár, s még sok embert élve találnak szerencsére. Azonban a tárna kigyulladt, s az ilyen tűz évtizedekig ég.
Az egyházi kölcsönt azonban napokon belül bejegyzik a tőzsdén, aminek sikere esetén olyan apróságnak, mint a tárna égése, már nem lenne jelentősége. Hogy időt nyerjen, Félix elmegy Waldemár herceghez megalkudni, s Evelinát kínálja cserébe azért, hogy Waldemár a tőzsdén nem teregeti ki Félix „szennyesét”, sőt támogatja őt az egyházi kölcsön jegyzésével. Evelina azonban nem hajlandó eladni magát, megtudjuk, hogy ő még „leány”. Az apát elárulja neki, hogy jogilag is az, mert Félixszel kötött házassága Franciaországban nem érvényes, s otthagyja Félixet.
Tibald herceget gondokság alá veszik, Evelinát az operaházból elbocsátják, Félix – sebtében felmarkolt (sikkasztott) pénzzel menekülvén a rendőrség elől – nyakát szegi, s ezzel Evelina minden anyagi háttere megszűnik. Waldemár felkeresi őt, hogy magát rabszolgájának ajánlja fel, Evelina azonban elutasítja. Ruháit nem sokára folyóból fogják ki, s ezért holtnak hiszik. (Testvére, Jánoska már korábban elhunyt.)
Iván azon dolgozik, hogy a tárnában gyulladt tűz eloltásának módját kitalálja, s végül sikerrel jár, így a bondavári részvények értéke megint a magasba szökik, s Iván maga is bevásárol belőlük.
Egy nap Theudelinda grófnő érkezik Ivánhoz, s koporsóban hozza magával Angela holttestét, ki összeégett, s több napi szenvedés után meghalt. Halála előtt elvált Salistától, s azt kérte, hogy a bondavári kastély sírboltjában temessék el. Iván teljesíti kérését.
A kőszéntárna jól megy, s elhatározzák, hogy a tárnaégés eloltásának évfordulóján a legjobb erkölcsű, legszorgalmasabb tárnamunkás hajadont jutalommal díjazzák. E hajadon lesz pedig Evila, kit Iván – amint meglátja – tüstént feleségül kér. Evila azt ígéri, örökké szeretni fogja, majd elalél.

Vélemény:
Nem emlékeztem rá, hogy Jókai ennyire sok idegen nyelvű kifejezést használna, latin, francia van bőven, de német és angol kifejezések, mondatok is akadnak e könyvben. A történet érthetőségén nem ront (az én kiadásomban nincs fordítás hozzájuk), de mai szemmel kicsit furcsa ilyen könyvet olvasni. Persze régies kissé a regény nyelvezete is, de nem zavaróan.
E könyvben is nagyon idealizáltak a fontosabb karakterek, s nem csak a nők, de például Berend Iván is, ő maga a tökéletes férfi! Hihetetlenné válik ettől az egész történet, de mesének nagyon szép. Most is megkapóak voltak nekem ezek a magasztos alakok, különösen, hogy van köztük gyarló is, ki utóbb magasztosul csak fel. S egyébként akad olyan is, ki gyarló marad. (Iván és Evila karaktere túlságosan tökéletes, azonban a „mellékszereplők” jóval hihetőbbek, emberibbek, hibáik vannak.)
Sajnos arra már nem emlékszem, hogy mikor először olvastam a könyvet, mennyire tartottam váratlannak a benne lévő fordulatokat, de azért szerintem nem teljesen kiszámítható a vége. A mostani újraolvasásakor inkább már csak a szép, választékos nyelvezetét csodáltam a könyvnek.
Meglepően sok tudományos (áltudományos?) csacsogás van benne, talán csak azért, mert Iván tudós ember. Bár rémlik, hogy Jókai más műveiben is hosszan ecsetelget nem szorosan a történethez tartozó dolgokat. Azért ennél a könyvnél ez még nem megy az olvasásélmény rovására szerintem.
Szeretem a regény címét, mert többes jelentéssel bír: fekete gyémánt alatt értendő a kőszén, mely körül a sok cselekményszálat összefogó üzleti vállalkozás forog, de Evila szemei is fekete gyémántként ragyognak, s ezekben is van hatalom, akárcsak a kőszénben. Kevés az ilyen többrétegű jelentéssel bíró könyvcím, ezért értékelem, ha ilyennel találkozom. (Például a mostanában kiadott könyvek közül a „Hajnali láz” cím tetszik még nekem nagyon.)

Tetszési index:
87%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése