Előzmények:
A trilógia
első két része az „Expedíció” és a „Kontroll”, a róluk írt kritikáimat
elolvashatjátok az előző két bejegyzésemben. Nem kaptak túl fényes értékelést
tőlem, és hát nem akarok zsákbamacskát árulni, ez a harmadik rész se fog.
Az előző
kötet végén a Déli Végeket bekebelezte az X Térség. E befejező részből megtudjuk,
hogy miként alakult ki az X Térség, s hogy megfékezhető-e a terjedése. E kötet
megmutatja továbbá, hogy mi lesz a sorsa az első rész biológusának és
pszichológusának, a második kötetből megismert Kontrollnak, a biológus
másolatának (itt már a neve Szellemmadár), valamint Grace-nek, a Déli Végek
igazgatóhelyettesének, vagyis itt érnek össze a szálak.
SPOILERES TARTALOM: (A
megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Váltakozó nézőpontokból íródott a harmadik kötet, s egyúttal különböző
időpontok közt is ugrálunk. Először a pszichológusnál (a Déli Végek
igazgatójánál) vagyunk, aki épp haldoklik az X Térségben, a biológus faggatja
arról, hogy milyen információkat titkolt el előlük, aztán az igazgató meghal,
felfelé száll és hangok vallatják.
A világítótorony őre, Saul Evans reggel kedvese, Charlie mellett ébred. Meglátogatja
a Tudomány és Transzcendencia Brigád (TTB) két tagja, Henry és Suzanne, akik a
világítótoronyban mérnek és kutatnak. A világítótorony lencseszerkezetét –
amivel a jelzőfény állítható be – is vizsgálják. Saul sötétnek tartja őket és
idegesítik. Nekiáll kerti teendőinek, mikor megjelenik Gloria, egy határozott,
sokat kérdezősködő kislány. Saul a világítótorony mellett, a fűben észrevesz
egy csillogó tárgyat, odanyúl, mire az megszúrja, de nem sebzi meg. Saul
furcsán érzi magát egy pillanatra. A csillogó tárgy eltűnik. Később Saul rájön,
hogy a brigádosok megrongálták a lencseszerkezetet.
Szellemmadár és Kontroll az X
Térségben bolyong. Kontroll lázas lesz, s kezdi érezni magában a ragyogást,
lassanként ő is átalakul. Szellemmadár a biológus másolatának tartja magát, s azt
reméli megtudni az X Térségben, hogy ki is ő. Emlékezni kezd, eszébe jut a
múltja – a biológus múltja – odáig, hogy a Mászó megvizsgálta és lemásolta.
Szellemmadár a biológus – vagyis saját maga – sok korábbi döntésével nem ért
egyet.
Az igazgatót a Déli Végeken mindenki Cynthiának ismeri, de régen Gloriának
hívták, s a világítótoronyhoz közel lakott, sokat beszélgetett Saul Evansszal.
Az igazgató elmondja Grace-nek,hogy be akar szökni az X Térségbe. Whitbyt is
vinni akarja magával, a férfi boldogan vállalkozik rá. Az X Térségben rögtön a
„torony”-hoz mennek, ami lélegzik. A belsejében megtalálják a Mászót, a lényben
az igazgató Saul Evansra ismer. A Mászó azt mondja neki, hogy nem lenne szabad
itt lennie.
Kontroll vágyik Szellemmadárra, de a nő távolságot tart. Szellemmadár
szerint az X Térséget egy annyira intelligens létforma hozta létre, aminek a
szemében az emberiség valamennyi kütyüjével együtt végtelenül primitív, s ami
manipulálni tudja a génkészletet, és mindent lát. Látnak egy, az égen tekergő
jelenést.
Sault Gloria győzi meg arról, hogy menjen el orvoshoz, a kislány szerint
a férfi megváltozott. Az orvos annyit állapít meg, hogy kicsit magas a
vérnyomása és hőemelkedése van, más rendellenességet nem talál. Saulnak különös
hallucinációi lesznek (vagy tényleg megtörténnek, ki tudja).
Kontroll és Szellemmadár az X Térségben összetalálkozik Grace-szel. Grace
úgy érzi, Kontroll magukra hagta őket, mikor az X Térség bekebelezte a Déli
Végeket. Grace azt állítja, hogy fejbe lőtte az igazgatót (illetve vélhetően
annak másolatát). Grace szerint már nem lehet átkelni a határon, nincs számukra
kiút az X térségből. Grace azt állítja, három éve van az X térségben.
Kontrollék számára még csak pár hét telt el azóta, hogy az X Térég elnyelte a
Déli Végeket. Az X Térségben gyorsabban telik az idő. Grace odaadja
Szellemmadárnak a biológus végrendeletét.
A biológus sok évig élt az X Térségben, társául szegődött egy különös
bagoly. A benne lévő ragyogást önkínzással szorítja vissza, ezért nem alakul
át. A bagoly megöregszik, elpusztul. A biológus végül úgy dönt, felhagy az
önkínzással.
Szellemmadár arra a következtetésre jut, hogy nem a Földön vannak. Az
X Térség organizmusai földinek álcázzák
magukat, de mi lehet a céljuk? Kontroll szerint ki akarják pusztítani őket. Grace
szerint a viselkedésből nem lehet egyértelműen következtetni a célra. Kontroll
kiborul, Szellemmadár megöleli. Megjelenik a biológus, egy hatalmas tengeri
szörny képében. Szellemmadár megérinti őt, kapcsolat alakul ki köztük. A
biológus és Kontroll lemegy a „torony” mélyére, ott a Mászó szörnyként jelenik
már meg, korábban a világítótorony őre arcának felöltése is csal álca lehetett,
ahogy most a szörnyábrázat az. Szellemmadár megérinti a Mászót. Egy
meteorzáport lát, ami a Földtől távol elpusztított egy bioszférát. Egy élőlény apró
darabokra szakad, szétszóródik az űrben, és mielőtt feltámadna, egy
világítótorony jelzőfényének lencséjébe szorul. Aztán magukhoz térnek, és
elkezdik végezni a feladatukat, ami azonban immár értelmetlen, mert a faj, ami
értelmet adott az X Térségnek, már kipusztult. Látja a határnak ugró fehér
nyulakat, ahogy eltűnnek és felbukkannak valahol máshol. Látja, érzékeli a
szellemeket, tengeri szörnyeket. Nagyon sok világot lát. Grace hátba lövi
Szellemmadarat, ő azonban nem sérül meg. Grace elmenekül. Kontrollnak nyoma
veszik.
Kontroll érzi, hogy átalakul, a ragyogás betölti, már nem teljesen emberi
lény. A Mászó fájdalmat okoz neki, de Kontroll érzi, hogy nem szándékosan
teszi. Kontroll egyre mélyebbre ereszkedik. Beugrik a fénybe.
Saul egyre többet hallucinál/egyre több furcsa jelenséget tapasztal. Érzi,
hogy valami ki akar törni belőle, gyengül. Végül feladja a küzdelmet.
Szellemmadár és Grace elhagyják a tornyot. Szellemmadár látta Kontrollt
lemenni a mélybe, a Mászó visszahúzódott, utána gyenge földrengés volt.
Szellemmadár szerint Kontroll változtatott valamit az X Térségen. Elmennek a Déli Végek épületéhez, Szellemmadár úgy látja, hogy az lélegzik. Embereket nem találnak, de nem is keresnek
túlélőket. Kavicsokat dobálnak, hogy megtalálják a határt.
Az igazgatót kivallatta az X Térség, s ez békével tölti el. A földön
hever a hullája, a Saulhoz írt levele a vízen hánykolódik. Fentről utoljára
végignéz a világon. Aztán már nincs sehol. És mindenhol van. A Saulnak írt
levelével végződik a könyv, ebben leírja, hogy nem Saul hibája, nem ő idézte
elő, és hogy nehéz lesz elfogadnia ezt az új világot, azt sem tudja képes-e rá.
És hogy soha nem felejtette el Sault.
Vélemény:
E kötet – az előző két résszel szemben – váltogatja a nézőpontokat, így
sokkal változatosabb a szöveg, ugyanakkor mozaikosabb is. Érdekes színfolt volt
a világítótorony őre, Saul, a többi karaktert már úgyis kicsit untam (Kontrollt
és a biológust nagyon).
Viszont az az igazság, hogy a szereplőkről alig tudunk meg olyan
információt, ami ne lett volna részben-egészben elkotyogva már az előző két
kötetben. Az X Térséggel kapcsolatban pedig annyira kevés dologról lebben fel a
fátyol és annyira kidolgozatlan a háttérsztorija, hogy az már dühítő. Komolyan
felhúztam magam a könyv elolvasása után, ezért jó sokáig halogattam is ennek a
kritikának a megírását. Most már nem vagyok annyira pipa miatta, de ettől még
nem lett jobb a könyv sajnos.
Az, hogy az X Térségről nem tudunk meg semmi pontosat, egyébként azért
bosszantott olyan nagyon, mert az első két kötet végig csak arról szólt, hogy
mindenféle elméletet felállítanak az X Térséggel kapcsolatban, és ha egy sorozat
ennyire egy dologra fókuszál, akkor az utolsó kötetnek egyszerűen illene valami
értelmes magyarázattal lezárnia a dolgot. De ez a könyv igazándiból csak sok
misztikus rizsa, kevés lelkizés és semmi több.
SPOILERES VÉLEMÉNY:
Az 1. kötetben a pszichológus (aki, mint a 2. részben kiderül, a Déli
Végek igazgatója) haldoklás közben azt magyarázza a biológusnak, hogy soha nem
lett volna szabad az X Térségbe menniük, és hogy ez az egyetlen, alapvető
igazság. Nos, a trilógia elolvasása után én is arra jutottam, hogy ez az egyetlen,
alapvető igazság ezzel a sorozattal kapcsolatban. Ugyanis ha ők nem mennek az X
Térségbe, akkor nekem se kellett volna ezt a három könyvet elolvasni… Viccet
félretéve és a történet szempontjából értékelve a pszichológus kijelentését,
úgy is azt kell mondanom: igaza volt. A sok erőfeszítés az X Térség megértésére
és megfékezésére teljesen haszontalan volt, mivel azt nem lehet megállítani
vagy korlátok közé szorítani és az utolsó könyv végkicsengése alighanem az,
hogy ez jól is van így. De ha mindezt már az 1. kötet 117. oldalán megtudjuk a
pszichológustól, akkor alighanem érthető, hogy engem bosszant, hogy még két és
fél könyvet el kellett olvasnom hozzá, hogy az utolsó kötet utolsó soraiban
megint megtudjuk ugyanezt… Egyébként megint a pszichológustól.
Általában véve is az volt a bajom ezzel a kötettel, hogy alig tudunk meg
valami újat az előző két részhez képest, helyette van sok misztikus blabla és
némi lelkizés. Például Saulról csak annyi újdonságot tudunk meg, hogy meleg (és
mennyire boldog Charlie-val), valamint hogy az szabadította el az X Térséget,
hogy ő megszúrta az ujját valamivel. (Az, hogy korábban lelkipásztor volt, és hogy
ő a Mászó, itt is kiderül, de ezeket már tudtuk az első két kötetből.) De nem
tudjuk meg, miért ő lett a Mászó (már ha tényleg ő az), mi a szerepe, és mi a jelentősége
annak a szövegnek, amit a „torony” falára ír. Sajnos a többi karakterről még
ennyi új információhoz se jutunk.
Igazándiból tartalmatlan ez az utolsó kötet. Kapunk egy meglehetősen zavaros
magyarázatot az X Térség keletkezésére, és a könyv utolsó soraiban megkapjuk
az arcunkba az igazgatótól azt a konklúziót, hogy el kell fogadni ezt a
megváltozott világot. De hogy miért kell, azért mert ez van, ha tetszik, ha
nem, vagy mert ez egy jobb világ, mint a régi, azt már nem osztja meg velünk.
Mindenki gondolhat azt, amit akar. Így én akkor azt gondolom, hogy ez egy jobb,
egészségesebb világ lesz, mint a régi, ahol az ember emberként már nem lesz
jelen, hanem (átalakulva különböző lényekké) integrálódunk a természetbe, s
éppen ettől lesz ez egy jobb világ, mert az ember már nem pusztítja azt. De
ehhez a tanulsághoz kicsit fölöslegesnek érzek három könyvet elolvasni, egy is
elég lett volna.
És akkor végezetül felsorolok néhány dolgot, ami nem derül ki a könyvből,
pedig szerintem nem ártana:
1. Mi lett az 1. kötetbeli antropológussal és geodétával? (Merthogy a 2.
kötetbeli visszatérők nyilvánvalóan nem ők maguk, hanem a másolataik.) Az X
Térségben semmi nem hal meg, így ők se. És tulajdonképpen azt se tudjuk meg,
hogy a pszichológussal (igazgatóval) mi történik (száll felfelé –hova? és
suttogó hangok vallatják közben – de kik ők?).
2. Azt hittem, a biológus férjéről talán megtudunk valamit még a későbbi
kötetekben, esetleg valamilyen formában kapnak egy új esélyt a biológussal,
hogy egymásra találjanak. (Azt, hogy esetleg bagoly képében visszatért a férje,
s a biológus mellé szegődött, nem tartom második esélynek.)
3. A 2. kötetben felmerül, hogy két különböző erő hozhatta létre az X
Térséget és a határát, ez az elmélet sem igazolást, sem cáfolatot nem nyer, sőt
szó sem esik róla ebben a könyvben.
4. Mivé lesz Kontroll pontosan a könyv végén? (Egyébként ebben a könyvben
Kontroll annyira súlytalan karakter, hogy nem is értem, miért kellett egy egész
kötetet – a másodikat – köré építeni.)
5. Nem tudjuk meg, mi lett a határátkelő nyulakkal. Ezt különösen sérelmezem,
mert a 2. részben olyan részletesen volt taglalva a határátlépésük, és ki volt
emelve az is, hogy ezután nincs nyomuk az X Térségben, plusz a 2. kötet
borítóján is nyúl van, hogy azt hittem, valami irtó nagy jelentőségük lesz a
befejező részben. Mondjuk belőlük alakul ki az embernyúl faj, ami képes lesz
kapcsolatot teremteni az X Térséggel, vagy valamelyik másik fajjal kereszteződnek,
pl. tigris, és a tigrisnyulak megbosszulják az embereken, hogy deportálták
őket. Vagy ilyesmi. Szerintetek hány szó esik a nyulakról a könyvben? Van egy
félmondat – miután Szellemmadár megérinti a Mászót –, hogy a nő látja a
nyulakat, ahogy eltűnnek, aztán felbukkannak valahol máshol. Hát kösz, ezért igazán
érdemes volt ezt az egész nyúlmizériát kitalálnia az írónak…
6. Nem tudjuk meg, hogy pontosan milyen jövő vár az X Térségre, az
emberiségre, a Földre. (Minden kérdésemre nem reméltem választ kapni, de itt
annyira nincs válasz semmire, hogy az borzasztó.)
És részemről ennyi, már így is több időt/szót vesztegettem erre a
sorozatra, mint amennyit érdemelne.
Tetszési index:
40% (Főként a sorozat hossza miatt – ez a sztori nem ért meg három
könyvet –, illetve a blőd és kidolgozatlan X Térség eredettörténetért jár ilyen
rossz pontszám neki.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése