2016. augusztus 6., szombat

Zilahy Lajos – Halálos tavasz

Előzmények:
Valamikor régen láttam a könyvből készült filmet. Nem sokra emlékszem belőle, a végére nyilván, meg Karády híres vetkőzős jelenetére, amiben talán még a kislábujját se láthattuk meg pucéran, de azért a maga idejében botrányosnak számított. És rémlik még az „Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte…” kezdetű dal. Engem nem érintett meg különösebben a film, nagyon szenvelgősen szenvedősnek tartottam. Egy ideje már gondoltam rá, hogy megnézem, milyen lehet ez könyvben, de csak most jutottam el idáig.

Tartalom:
A főhős (nem tudjuk meg a nevét) egy rég nem látott barátjának ír levelet, melyben elmeséli élete történetét. A regény lényegében ez a hosszú levél. Megírja nagy szerelme történetét, s a keserű csalódást, amibe a szerelem fordult.

SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéséhez egérrel jelöljétek ki a bekezdést.)
A levél búcsúlevél, ezt elég hamar leírja főhősünk is a levélben, ezzel is felcsigázva az olvasókat, hogy meg akarják tudni, mi miatt akarhat öngyilkos lenni ez a fiú.
A fiú jómódú földbirtokos, árva, nincs családja, de az emberek többségét nem érzi elég jónak magához, ezért eléggé magányosan él. Nagy ambíciói vannak, miniszter akar lenni. Karrierjének beindítása végett állást vállal az egyik minisztériumban, vidéki birtokáról Pestre költözik.
A házban, ahol szobát bérel magának, lakik a Ralben család: Edit és szülei. A főhős beleszeret Editbe, aki viszonozza is azt. Mivel Edit apja befolyásos ember, előle titkolják szerelmüket, de a mama tud róla és támogatja őket. Bájosak a szerelmesek lopott perceit bemutató részek, de ezeket nem részletezném. Aztán Edit kiszemel magának egy elvált grófot, inkább ahhoz menne, erre a fiú rájön és szakít Edittel. Szenved, otthagyja állását és visszautazik vidéki birtokára.
A vonaton ismerkedik meg Józsával, jól elbeszélgetnek a lánnyal, ezért a fiú meghívja magához a birtokára. Józsáról kiderül, hogy egy gazdag férfi szeretője, akit már rég nem látott, mert a férfi külföldön kúráltatja beteg szívét. Pár hetet a birtokon tölt a lány, aztán hazamegy Pestre. Főhősünk nem szerelmes Józsába, azonban egy idő után utánamegy Pestre. A lány odaadása meghatja, azonban egy nap tévesen arra a következtetésre jut, hogy Józsa megcsalja, mérgében megüti a lányt. A tévedésére hamar rájön, visszamegy bocsánatot kérni. Józsa a féltékenységéből arra következtet, hogy a fiú szereti őt, ezért megbocsát. A fiú közben elszegényedik, elkártyázza a vagyonát, így már egy szintre kerül Józsával, akinek a szeretője időközben meghal, így hát elkezdik tervezni az esküvőjüket.
Ekkor egy ismerőse átadja neki Edit levelét, aki bevallja, hogy mindig őt szerette, csak elkapta a nagyzási láz, mikor grófné akart lenni. A gróffal azonban már szakított, az apjának pedig bevallotta, hogy valójában őt szereti. Tudja, hogy közben nincstelen lett a fiú, elárulja, hogy ő vette meg a fiú elkótyavetyélt birtokát, s visszaadná neki. Eddig bírja olvasni Edit levelét, aztán összegyűri és eldobja, mert Józsa arca jut eszébe, amikor ő megütötte. Nem képes hazamenni Józsához, egy szállodába megy, ahol egy éjszaka alatt megírja búcsúlevelét, majd reggel mellkason lövi magát. Útban a kórház felé hal meg.

Vélemény:
Jól mutatja be a regény, hogy a főhős milyen elkényelmesedett úrifiú, hogy megszokta, mindene megvan. Aztán szerelmes lesz, de inkább csak a szerelem gondolatába, nem a lányba, mivel gyakorlatilag még nem is ismerik egymást, mikor már szerelmet vall neki a fiú. Aztán jön a csalódás. Tulajdonképpen a boldog szerelmes és a csalódott szerelmes időszakok is jól, átérezhetően vannak megírva, csak nekem furcsa volt, hogy egy férfi ennyire szerelmes legyen, aztán meg ennyire összetörjön a csalódástól. Annak, aki nem bírja a szerelmi mámorban/szerelmi csalódásban dagonyázást, nem ajánlom, hogy kinyissa ezt a könyvet, mert a regény kizárólag erről a kettőről szól. Nagyon-nagyon sok benne a látványos szenvedés, önsajnálat, olyan mennyiségben, hogy nem is értem, miért nem irritált ez engem. Bár tény, elég rövid könyvről van szó, lehet, pusztán ez menti meg a főhőst attól, hogy szenvelgő hülyének tartsam. Biztosan én vagyok a pszichopata, de nem éreztem részvétet sem iránta.
Szemet szúrt még nekem, hogy négy-öt helyen is használja a „sikolt” (vagy „sikoltás”) szavakat az író, és szerintem nem odaillően, ezek is csak túlzások, hogy fokozzák a drámai hatást. Az egész könyv lényegében ennyi: egy eltúlzott szerelem, majd egy eltúlzott szerelmi csalódás története. Viszont bámulatos írói bravúrnak tartom, hogy ennek ellenére tényleg nem irritált a könyv, sőt valamennyire át is tudtam érezni a drámájukat. Azt még nem tudom, mennyire lesz maradandó élmény ez a regény, de a filmnél szerintem jobb volt.

SPOILERES VÉLEMÉNY:
A vége ostobaság, de hát kellett ez a végkifejlet, mert a haláltól minden drámai élt kap, enélkül még talán azt gondolnánk, hogy csak egy butuska kis szerelmi fellángolás volt az egész afférjuk Edittel… De most tényleg, mi értelme volt megölnie magát? Értem én, hogy nem tudott/akart választani a két nő közül, de így valószínűleg mindkettő azt fogja gondolni, hogy miatta ölte meg magát a fiú. Edit azt gondolhatta, hogy a fiú nem tudott megbocsátani neki, de élni se tudott nélküle, Józsa meg azt, hogy nem szerette annyira, hogy elvegye, ezért inkább megölte magát, mintsem hogy megbántsa. Azt hitte, ez nem lesz rosszabb a két nőnek, mintha elhagyta volna őket (vagy az egyiküket)? Lehetett volna annyi töke, hogy döntsön, az egyiket elvegye, a másiknak megmondja, bocsika, nem kellesz és ennyi. Persze a könyv jól bemutatja, hogy nincs töke a srácnak, szóval ebből a szempontból akkor még mondhatjuk következetesnek is a regény végét… Tudom, ez csak fiktív halál, de egy értelmetlen halál, ami bosszantó.

Tetszési index:
75%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése