2020. augusztus 30., vasárnap

Réti László – Kaméleon (Kaméleon 1.)

 


Tartalom:

Cameron Larkin őrmester, a cinikus detektív megcsömörlött mindentől és mindenkitől, legjobb barátai a Johnny Walker és a Becherovka.
Egy végzetes baleset miatt sok év után hazatér álmos szülővárosába, Great Fallsba, hogy a nyugdíjig még hátralévő szolgálati idejét Montana varázslatos hegyvidékén húzza ki. Mit keres azonban egy gyilkossági nyomozó ott, ahol kimondottan rossz évnek számít, ha tizenkét hónap alatt két gyilkosság történik?

Már az első nyomozásról nagyon hamar kiderül, hogy messze nem rutinügyről van szó...
Vajon mi is történt a hegyi ranchon?

Hogyan veszítette életét a családja mindennapjait pokollá tevő farmer?

Miért vesz valaki egy meddő aranybányát?

És ami a legfontosabb: mi lesz Samantha sorsa?

Réti László krimije könnyed hangvételével, és a rendőri munka szakértő bemutatásával lebilincselő olvasmány, igazi bestseller.

(Forrás: bookline.hu)

Véleményem:

1. Karakterek:

Cameron Larkin szemszögéből íródott a könyv, így őt ismerjük meg a leginkább a szereplők közül. Ő egy olyan alkoholista, aki nem tagadja, hogy az, ugyanakkor a munkáját – többnyire – nagy szakértelemmel végzi. Bár nem tartom túl valószínűnek, hogy az átlag alkoholista jó munkaerő lenne, de így kétségkívül szórakoztatóbb volt, mintha egy munkamániás Rambo-zsaru mesélte volna el a sztorit.

Larkin minden 20 és 50 közötti, csinosabb nőre rágerjed, szerencsére románcot viszont nem erőltetett bele a könyvbe az író. Larkin érdeklődése az ügyésznő mellei iránt kicsit sok volt nekem, bár lehet, hogy a férfiakat tényleg ennyire tudja érdekelni, hogy egy nagyobb mell szilikon vagy sem.

A többi szereplő jól felpörgette az eseményeket, de az ő fejükbe nem láttunk bele, így meg se ismerhettük őket igazán. Ettől még a legtöbbjük motivációja megfejthető volt, de a regény végén mindenkiről ki is derül, hogy mit és miért tett. Ez ízlés kérdése, van, aki szereti, ha maradnak rejtélyek egy krimi végén (ők csalódtak volna), én viszont jobban örülök, ha megtudom, hogy ki mit csinált és miért.

2. Cselekményszövés:

Nagyon pörögtek az események, a végén már nem tudtam volna megmondani, hány hullánál is tartunk. Emiatt káoszba is fulladhatott volna a regény a végére, de nem így történt, az író jól elvarrta a szálakat. Túl sok meglepetés ugyanakkor nem ért, SPOILER: egyedül a bomba felbukkanása volt váratlan , a többi fordulat, vagyis hogy Logan nyakig benne van a dolgokban és hogy a halott férj nem is a férj, jó gyorsan kitalálható volt.

3. Írói stílus:

Sok-sok poén volt a regényben, amin jót mosolyogtam és volt néhány olyan is, amin hangosan felnevettem, szóval engem nagyon jól elszórakoztatott a könyv.

4. Összességében:

Könnyed hangvételű, pörgős cselekményű, olvasmányos krimi volt ez. Mindenképpen folytatni fogom a sorozatot, mert kíváncsi vagyok, Larkin leszokik-e a piáról (nem hiszem), összejön-e az ügyésznővel (remélem, nem), de főleg arra, hogy mi lesz Samanthával, a kaméleonnal.

5. Tetszési index:

85%

4 megjegyzés:

  1. én is szeretném hamarosan folytatni a sorozatot! :) Mondjuk engem Samantha sorsa érdekel a legkevésbé. :D De ezt lehet hogy amúgy is csak viccnek szántad. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Inkább csak vicc volt, bár ki tudja, lehet, hogy a következő könyvben főszerep jut Samanthának... Pl. tehetséges tolvaj, hiszen Larkin szeméből is simán kinyalta a kontaktlencséjét. :D

      Törlés
    2. ez igaz! :D
      Én egyébként tegnap este elkezdtem olvasni a második részt. Talán nem lövök le túl nagy meglepetést azzal, hogy az ügyésznő szilikonmelle ezúttal nem lesz téma, mert más városban játszódik a történet. Talán jobb is, hogy nem marad ott mindezek után...

      Törlés
  2. Örülök, hogy mindkettőtöknek tetszett! :)) Valahogy eszembe se jutott ezt választani...

    VálaszTörlés