2019. március 31., vasárnap

Celeste Ng – Kis tüzek mindenütt


Tartalom:

Shaker Heights. Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa, ahol a házak színétől a szabályos keresztutakon át a lakók sikeres életéig minden tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson négy gyermekével és ügyvéd férjével. Elena a környék mintalakója, helyi újságíró, és legfontosabb alapelve a szabályok betartása. 
Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a titokzatos fotóművész és egyedülálló anya, valamint tinédzser lánya, Pearl, akik a Richardson családtól bérelnek házat, de rövid idő alatt már nemcsak albérlők lesznek, hanem a szomszéd gyerekek életében is fontos szerepet kezdenek el betölteni. 
A rejtélyes múltú Mia azonban felbolygatja a gondos rendben élő közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek igazi anyja. Drámai küzdelem kezdődik, amely megosztja a város lakóit, és végül Mia és Elena ellentétes oldalra kerülnek. Elena eltökélt szándéka lesz, hogy leleplezze a nő titkait, de megszállottsága váratlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár. És mindeközben egy családi házban egy szikra lángra lobban. 
Regény a súlyos családi titkokról, az anyaság kegyetlen nehézségeiről, és annak a veszélyeiről, ha elhisszük, hogy a szabályok követésével mindig megakadályozhatjuk a katasztrófákat. 
(Forrás: bookline.hu)

Véleményem:

1. Karakterek:
Elég sok szereplővel dolgozik a regény, de többségüket nem ismerjük meg igazán. Egyedül a két anya, Mrs. Richardson és Mia gondolataiba látunk bele olykor, de nekik sincsenek a közhelyesnél sokkal mélyebb meglátásaik az anyaságról. Mia karaktere alapvetően szimpatikus volt nekem, egy racionális, a jég hátán is megélő nő és egy művészlélek fura keveréke volt, de a művészi énje nekem néha kicsit sok volt. Mrs. Richardson a szabálykövető mintafeleséget és mintaanyát jelképezte, aki azonban az előítéletei rabja és valójában nem ismeri a saját gyerekeit sem.
A gyerekek fejébe is érdekes lett volna belelátni, a tiniszerelmeik és egyéb problémáik is lehettek volna érdekesek és elgondolkodtatóak, hoztak ők is kemény döntéseket a regény során, csak sajnos azt nem tudhattuk meg, hogy mit miért csináltak, mert annyira nem ismertük meg őket. Persze igaz,hogy a tinik sokszor csinálnak hülyeséget, amit nem gondolnak végig, de akkor meg ennek kellett volna kiderülnie.

2. Cselekményszövés:
A cselekményben voltak váratlan fordulatok, de a regény egyáltalán nem drámai hangvétele miatt, nem igazán hatott rám egyik sem megdöbbentő erővel. Pedig a regény vége egyáltalán nem az lett, amire én számítottam.

3. Írói stílus:
Olvasmányos volt a regény, gyorsan pörgettem az oldalakat, ebből a szempontból jól megírt könyv ez, ugyanakkor mélyebben nem tudott elgondolkodtatni semmiről. Lehet, hogy ennek csak az az oka, hogy alapvetően az anyaság nehézségeit járta volna körül a regény, és mivel én még nem vagyok anya, ezért annyira nem érintett meg ez a téma. Ugyanakkor én arra is gyanakszom, hogy alapvetően felszínes és közhelyes a könyv, ezért sem tudott nagyon lekötni.

4. Összességében:
Az anyaság nehézségeit több nézőpontból bemutató regényről van szó, ha valakit érdekel ez a téma, annak talán tetszeni fog. Nekem nem tetszett igazán, mert a szereplőket felszínesen mutatta be és főként közhelyeket puffogtatott, például hogy egy anya mindenre képes a gyerekéért, vagy hogy a kertvárosi idill valójában nem is akkora idill, mint aminek látszik.
Amit talán pozitívumként tudnék kiemelni az az, hogy értékítélettől mentes a regény, egyik szereplőt sem ítéli el a viselkedéséért, nincsenek egyértelműen jó és rossz karakterek, mindenki a kettő közt van valahol. Hogy hol, azt mindenki maga döntheti el, mert a könyv nem akarja nekünk megmondani a tutit.
Ami még tetszett nekem, az a könyv vége, mert teljesen nyitva hagyott minden fontos kérdést, megengedve, hogy mindenki saját ízlése szerint zárja le a sztorit. Tetszett, hogy legalább a vége nem valami közhelyes happy end lett. (Vagy valami, amit a könyv megpróbál happynek eladni nekünk, holott valójában nem az.)

5. Tetszési index:
66%