Amiről most fogok írni, az olyan könyv, amit illene letagadnom, hogy olvastam, de ebben az esetben most akkor miről írnék? Meg amúgy is, szerintem érdekes könyv volt. A szaftos részleteket (ami egyébként akad a könyvben) kihagytam a tartalomismertetőből, de még így is inkább csak 18 éven felülieknek javaslom az elolvasását, pusztán a témája miatt.
Előzmények:
Egy könyváruház weboldalán nézegettem az akciós könyveket, ekkor akadt meg a szemem ezen a könyvön. Mivel a könyvtárban is megvolt (bocsánat, de pénzt nem adtam volna ki érte, annyira nem érdekelt a téma), ezért kikölcsönöztem, hátha megtudok valami tanulságosat arról, hogy miért állnak egyetemista lányok prostituáltnak.
A könyv négy magyar egyetemista (vagy egyetemista korú) prostituált – könyvbeli álnevük Lili, Zsófi, Frida és Heni – mindennapjait mutatja be. Megtudjuk belőle az okokat, ami miatt úgy döntöttek, hogy prostituáltak lesznek, azt, hogy mit akarnak elérni az így megkeresett pénzzel. A „karrierjük” különböző állomásait is bemutatja a könyv, a kezdete gyakran erotikus masszázs volt, s onnan léptek tovább (mondanám, hogy előrébb, de hát hm) prostituáltnak. Többük külföldön is dolgozott a nagyobb pénz reményében.
SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket)
A könyv egymás után, külön veszi végig a négy lány történetét, egyes szám harmadik személyben, de mégis a lányok szemszögéből írva le azt.
Az első rész Liliről szól, aki korábban Pécsen élt a szüleivel, aztán Budapestre költözött, média szakon újságírást tanul és koliban lakik. A pszichológia szak volt az álma, de oda nem vették fel. A szülei svájcifrank-hitelt nyögnek, Lili nem akar így járni, lakást akar és úgy képzeli, hogy pszichológusként majd jól menő magánpraxisa lesz. Pécsen volt egy fiúja, Laci, akiről azonban kiderült, hogy meleg, s a lány emiatt még mindig haragszik rá.
Először erotikus masszázzsal foglalkozik – ekkor még szűz – ami a masszírozás mellett „csúszkát” és „franciás levezetést” is magában foglal. Szüleinek azt mondja, hogy masszőr (csak az erotikus jelzőt felejti le). A keresete felét azonban le kell adnia a főnöknőnek, ezért kevesli a fizetését, bár a főnöknő egyik lakásában lakhat. Egyéjszakás kaland keretében elveszti a szüzességét, eztán úgy dönt, hogy akkor önállósodik, prostituált lesz, lakásra fog feljárni a kuncsaftokhoz, alkalmanként 20 ezret kérne. A főnöknőnek felmondáskor előadja a terveit, lakást akar, elvégezni a pszichológia szakot és nyelvvizsgát angolból és franciából, ezekhez itt kevés a fizuja.
Közben megismerkedik Gáborral, akinek elmondja, hogy mivel foglalkozik, de a fiú így is elfogadja, barátok lesznek (szexelő barátok). Egy csoporttársánál, Hajninál vesz ki szobát, neki azonban nem árulja el, hogy mi a munkája.
Az első szexes vendége, Kristóf, a menyasszonyával közös lakásába hívja fel, ami kicsit taszítja Lilit, de végül belemegy. Egy másik vendég, Zoli nevű, órákat beszélget Lilivel, fizetni nem fizet semmit, később teljesen rákattan a lányra, Lili nem tudja lekoptatni, van, hogy hazáig követi a lányt. Ez megijeszti Lilit. Kimegy dolgozni Frankfurtba (az anyjának azt hazudja, hogy a barátnőivel kirándul Németországban), három nap alatt 150 ezer forintnak megfelelő eurót keres.
Gábornak barátnője lesz, eltávolodik tőle, így már vele sem tudja megbeszéli a dolgait. Hazautazik a szüleihez megünnepelni édesanyja születésnapját, az apja azonban alkoholista és aznap is be van állva, az anyja pedig emiatt ki van borulva. Az anyja gyanakszik, hogy Lili nem rendes masszőr, hanem kurva, a lány azonban tagad.
Lili összeszámolja, hogy menyi pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy minden álmát megvalósítsa, 22 milliós lakást akar, plusz a pszichológia szak és az angol és francia nyelvvizsga (angolt 12 évig tanult, mégse nyelvvizsgázott le eddig), összesen 25 420 000 Ft jön ki. Számításai szerint ezt az összeget 7 év alatt keresné meg, ha minden hónapban egy hétre kimegy Svájcba (és megkeres 300 ezret), s elborzad a gondolatra, hogy még 7 évig nem lesz a sajátja a teste, s 7 évig nem lehet normális párkapcsolata. Miközben ezeket számolgatja, 1100 Ft-ért rendel magának kaját, mert főzni lusta.
Gáborral megint összejönnek egy menetre, utána beszélgetnek is, a fiú szerint Lilinek lejjebb kéne vinnie az árait, akkor napi több vendége is lehetne. De a lány ragaszkodik az alkalmankénti húszasához, mert ezzel szerinte szűrni tudja a csórókat és az idiótákat, s megvetően nyilatkozik egy kuncsaftról, aki ápolatlan munkásruhában jött, s alkudni akart az árból, mire Gábor letorkollja, hiszen Lili anyja is takarítónő.
Nem tud félretenni, csak 20 ezer Ft tartaléka van, ezért megint kimegy külföldre, ezúttal Zürichbe, de ott nem dől a pénz, ezért továbbmegy Genfbe, ott egy hét alatt 300 ezer Ft-nak megfelelő frankot keres meg.
Utána a szüleihez megy, az apja ittasan jön ki elé az állomásra, az anyja pedig pszichiáterhez jár, de Lili örül, hogy segítséget kért. Másik lakásba költözik, egy szobát bérel 85 ezerért, drága környéken.
Egy buliban az egyik csoporttársnője – aki kapásból kitalálja, hogy mi Lili munkája – bevallja neki, hogy ő is hirdet, s hogy ő sem csak masszíroz, ahogy nyilván Lili sem. És itt a vége Lili történetének.
A második történet Zsófié. Ő még a szüleivel lakik Szegeden, mikor prostituáltként kezd dolgozni, neki is le kell adnia a fizetése felét a főnöknőnek. Az első munkája után edzőteremben vezeti le a feszültséget. A szülei a válság miatt tönkrementek, Zsófi ezt az érettségije előtt fél évvel tudta meg. Az érettségije nem sikerült jól, lakberendező szeretne lenni. Érettségi után rögtön prostituáltnak állt. Neki a biztonság és a függetlenség volt a fontos, azért döntött emellett. A szüleivel felszínes a kapcsolata, de ő is hazudik nekik a munkájáról. A „munkahelyén” összebarátkozik az egyik lánnyal, Lindával, vele őszintén tud beszélni, ketten kivesznek egy lakást, s ott folytatják a tevékenységüket, így megspórolva a leadókat. Zsófi elmondja Lindának, hogy szülei rossz anyagi körülményei miatt, illetve azért vágott bele ebbe a munkába, mert neki sosem volt fontos a szex, előtte is lefeküdt pasikkal különösebb élvezet nélkül, így legalább pénzt is kap érte. Azt állítja, az önbizalmának jót tesz ez a munka.
Zsófi anyja gyorsan rájön, mivel foglalkozik a lánya, és Zsófi nem tagadja. Az anyja viszonylag könnyen veszi a dolgot, nem akarja, hogy a lányának is úgy kelljen robotolnia semmi pénzért, mint neki, ezért támogatja őt, s érdeklődik, hogy mennyit tud keresni Zsófi ezzel a munkával.
Lindáról kiderül, hogy egyetemista, magyar szakra jár. Már féle éve költöztek össze közös lakásba, ez idő alatt Zsófi 560 ezer Ft-ot spórolt össze, de ebből adnia kell a szüleinek, mert megígérte nekik, hogy segít a konyha felújításában.
Zsófi még gimi alatt elment az iskola pszichológusához, aki azt mondta neki, hogy valószínűleg Asperger-szindrómás. Zsófi nehezen kerül közel érzelmileg emberekhez, bár ennek nem feltétlen Asperger-szindróma az oka, lehet az is, hogy szüleivel otthon érzelmi sivárságban élték az életüket, ha valakinek baja volt, maga oldotta meg.
Zsófi egy volt gimis barátnőjét, Verát (aki már egyetemista) részegen beszervezi egy édes hármasba az egyik törzsvendégével. Vera jó bulinak minősíti az aktust, de elmondja, hogy állandóra nem vállalná ezt a munkát, neki nincsenek pénzügyi gondjai, csak kíváncsiságból ment bele a dologba, s egyébként is, szerinte erős gyomor és alacsony önbecsülés kell ehhez a munkához. Zsófi aznap éjjel sokáig rágódik ezen az alacsony önbecsülés dolgon.
Zsófi anyja szépen felújítja a konyhát a lánya pénzéből, s felveti Zsófinak, hogy egy kocsi is jól jönne, amiért Zsófi megorrol rá. Ő most magára akar gyűjteni, akar egy iPhone-t. Lindával beszélnek olyan lányokról, akik Svájcba mentek dolgozni, s napi 15-20 pasival egy év alatt megkerestek 15 millió Ft-ot. Zsófi arról ábrándozik, hogy egyszer ő is ennyit fog keresni, és a Seychelle-szigeteken fog nyaralni.
Lindával a kuncsaftokat típusokba sorolják, s közben nevetnek. De Zsófi inkább a bor miatt nevet, nem jókedvében, az utóbbi időben sokat gondolkodott rajta, hogy ezt a munkát nem csinálhatja élete végéig, s nem tudja, hogy mihez kezdhetne helyette. Vannak néha olyan ötletei, hogy elmegy bébiszitternek, vagy beiratkozik egy OKJ-s képzésre, vagy egyetemre jelentkezik, vagy nyelvet tanul, de mindig fél belevágni valami bizonytalanba. Már egy éve prostituált. Lindával az egyik vendége durván bánik, sérüléseket okoz neki, közben csúnyán beszél vele, Linda kiborul az esettől.
Zsófit meglátogatja az anyja, s azt kérdezgeti a lányától, hogy vannak-e olyan kuncsaftjai, mint az apja. Zsófi azt hazudja, hogy nincsenek. Zsófit egy magát üzletembernek kiadó kuncsaftja átveri, borítékban adja oda a lánynak a jussát, de kiderül, abban nem pénz van, csak papírfecnik. Zsófi is kiborul, egyrészt, mert már azt hitte magáról, hogy luxusprosti és rengeteg pénzt fog kapni, aztán ekkorát koppant, másrészt a férfi durva is volt vele. Zsófi már nem látja olyan szépnek és jónak, kalandosnak a munkáját.
Linda visszaköltözik a szüleihez, mert – mint mondja – ki kell találnia, hogy mit akar kezdeni magával, lehet, hogy kiszáll a munkából. Zsófi az életét illetően az alábbi megállapításokra jut: lakótársat kell keresnie, sok pénzt gyűjtenie, s lakberendezőnek tanulni valahol, továbbá jó lenne valahol új – vagy majdnem új – életet kezdeni, mondjuk ahol legális a prostitúció, hogy ki tudja fizetni a sulit. De végül arra jut, hogy még ráér a jövőjén rágódni. S itt a vége Zsófi történetének.
A harmadik történet Fridáé. Épp a buszon ül – több lánnyal együtt – Svájc felé menet, amikor visszagondol a kezdetekre. A szex sosem volt komoly dolog a számára. Egy shoppingolás alkalmával, mikor nem tudott annyi pénzt költeni, mint a barátnői, döntött úgy, hogy elege van a pénztelenségből. A szüleivel Pesten élt, egy rosszul sikerült érettségi után média és kommunikáció szakra járt a főiskolán. Az első éves tandíjat még a szülei állták, de azt mondták, a többit már neki kell. Tudta, ha el akarna költözni a szüleitől, annak is neki kellene állnia a költségét, mivel szülei pedagógusok, alacsony a fizetésük.
Frida a neten keresgélt állást, hol a munka nem tetszett, hol a fizetést találta kevésnek. Aztán rátalált a masszázsos munkákra is. Elmegy az egyik helyre megkérdezni, hogy mi tartozik bele az erotikus masszázsba (elmagyarázzák neki a kuncsafton való „csúszkát” meg a kézzel vagy szájjal történő „levezetés”-t), hogy egy óra 10 ezer és ebből 4 ezer a leadó. A lány kevesli a nála maradó összeget, úgyhogy továbbáll. Egy prostituált lány blogján látja, hogy ő először beül kávézni valahova a kuncsaftokkal, s csak akkor fekszik le velük, ha szimpatikusak. Ír ennek a lánynak, hogy adjon tanácsot neki. Frida úgy akar dolgozni, mint ő, úgyhogy blogolni kezd, megírja, hogy mik a tervei. Hamarosan akad jelentkező, aki az első vendége szeretne lenni. Ezzel az első vendégével még csak masszázs volt, „csúszka” és „franciás levezetés”, aztán később már lesz több is.
A bloggerlánnyal, Barbival összebarátkoznak, elmondja neki, hogy azon gondolkodik, kimegy Svájcba, mert itthon nem tud eleget félretenni a tandíjára. Barbi csinos és Pesten jár valami pénzügy szakra. Felmerül az is, hogy összeköltöznek, egy héten, mikor kilenc vendége is volt, s nem tudott hol dolgozni, nála lakott. Barbinak vannak kétségei, hogy jó ötlet a külföldi út, de Frida végül mégis utazik, a szüleinek azt hazudja, továbbképzésre megy. Három hét alatt közel félmillió forintot keres. Miután hazajön, Barbinak részletesen elmeséli a tapasztalatait.
Egyszer egy órájuk után elmegy a csoporttársnőivel ebédelni, az egyikük szóba hozza, hogy olvasott egy cikket az egyetemista prostikról. A többiek azon tanakodnak, hogy miért teszik ezt, nimfomániások-e vagy csak az önértékelésükkel van gond, a pénzt többre tartják maguknál. Frida megjegyzi, hogy a pénz azért elég jó lehet, majd hozzáteszi, hogy persze a pénz nem boldogít. A lányok sajnálják a prostikat, mert sok megaláztatást kell elszenvedniük, de Frida itt is közbeszól, hogy azt olvasta, csak azzal bánnak rongyként, aki úgy is viselkedik. Aztán Frida inkább lelép, még mielőtt lebukik.
Egy kuncsaftja swingerklubba viszi, ahol Fridának először csak nézelődnie kell, második alkalommal már „aktívabb”, jó pénzt kap érte. Barbi kicsit megborul, visszaköltözik a szüleihez. Egy kuncsaftja nem akarta kifizetni, de előtte is labilis volt már, évek óta jár pszichológusokhoz. Gondolkozik azon, hogy kiszáll, bár a törzsvendégeiről nem szívesen mondana le.
Frida Bécsbe utazik hétvégére egy bankárhoz, aki hosszabb távra is hívná, jó pénzért, de Frida Barbi tanácsára előbb „lecsekkolja” a férfit. Kiderül, hogy nagyon taszítja a férfi, azért lefekszik vele, de a hétvége után megszakítja vele a kapcsolatot.
A szülei nem nagyon keresték, mióta elköltözött otthonról, úgyhogy végül Frida keresi fel őket. Szülei szeretnek iszogatni (nem alkoholisták), ami elviselhetővé teszi a nehéz anyagi boldogulást és a közönyös házaséletet. Frida nem akar úgy élni, mint a szülei, ezért is lett prosti. Azt mondja nekik, hogy asszisztens, meg csinálja a sulit, de egy rövid, semmitmondó beszélgetésre futja csak tőlük. A szülei mindig a saját kis életükkel voltak elfoglalva, arra már nem volt idejük, hogy szülők legyenek. Pedig most tanácsra lenne szüksége, mert nem tudja, hogy mit kezdjen magával, miután elvégezte a fősulit. Ha lesz rendes állása, mellette kiegészítőkereset-forrásként továbbra is prosti lenne.
Majd visszaugrunk a jelenbe, mindjárt Bázelben lesznek, arra gondol, hogy majd kitalálja, mi legyen, de előtte keres egy kis pénzt. És itt a vége Frida történetének.
A negyedik történet Henié. Azért utazik Szolnokra a szüleihez, hogy anyjának elárulja, mi a munkája a valóságban: prostituált. A szüleivel sose volt közeli a kapcsolata, de az anyjának el akarja mondani végre, az apjának viszont nem. Az anyja annyit mond rá, hogy oké, érti, aztán úgy viselkedik, mintha semmi se történt volna.
Heni visszaemlékezik, hogy négy éve még a koliban gyakorolta a programozást a tévészobában, ahol folyamatosan zajongtak a többiek, nem lehetett rendesen tanulni. Büszke rá, hogy a munkája nem változtatta meg, és a kis skatulyája (amit ráhúznak a normális emberekre) is megmaradt, van férje, aki szereti. A fősuliról kétszer kicsapták, utána technikusit választott. Mellette a Tescóban pénztároskodott. Eltartotta magát, a szüleivel udvariassági beszélgetésekre korlátozódott a kapcsolata. Mivel azonban a koliban nem tudott tanulni, ezért úgy döntött, visszaköltözik a szüleihez. A suli miatti ingázás minden pénzét elvitte, és bár az étkezésért nem kellett fizetnie a szüleinek, ruhára például már nem volt pénze. Ekkor döntött úgy, hogy prosti lesz, így független lehet rugalmas beosztással, tudja mellette csinálni a sulit.
Krisztiánt ekkoriban ismerte meg, a fiú öt évvel fiatalabb volt nála, még csak szakközepes. Heni fél óra beszélgetés után megkérdezte tőle, hogy szerinte gáz-e, ha valaki erotikus munkával keres pénzt. A fiú válasza az volt, hogy mindegy, mit csinál, csak jól csinálja. Krisztián elkíséri a lányt új „munkahelyére”, lent várja, míg Henit körbevezetik, itt is le kell adnia a keresete felét a főnöknőnek, de ott is lakhat, így elköltözik a szüleitől. Krisztián kitart mellette, Heninek úgy tűnik, hogy teljesen belezúgott a fiú. Heni néha Asperegeresnek véli magát, de érzései azért neki is vannak, arról ábrándozik, hogy programozóként dolgozik, s a prosti munkát ott hagyja a fenébe. Pár hetes ismeretség után már Heni is úgy érzi, hogy Krisztiánnak összetartoznak, esküvő és gyerek jár a fejében.
Amint megkeresi az albérletre valót, a lány elköltözik, az egyik kolléganőjével, Ritával költözik össze, „felmondanak”, a saját lakásukon dolgoznak eztán. Heni befejezi az informatikai technikus képzést, már csak a szakdolgozatát kellene megírnia, amit azonban nem tesz meg, lusta hozzá. Krisztián néhány hétre hozzá költözik, s aztán ott is ragad.
A lány blogot ír a munkájáról, hogy az emberek tudják, a prostituáltak munkája nem is olyan veszélyes, vele egyetlen egyszer fordult elő, hogy nem fizették ki, más atrocitás sem érte.
Heni mióta otthon dolgozik, két-háromszázezer forintot is megkeres havonta. Krisztián hisztizik időnként, hogy biztos ő nem tud megadni valamit a lánynak, azért csinálja ezt a munkát, amire Heni válasza az, hogy élvezi a munkáját, szereti csinálni. A honlapján sok dicsérő véleményt kap a kuncsaftoktól, szereti ezeket olvasni. Krisztián is kipróbálja a bizniszt, de neki nem jön be, a nő ki sem fizeti a végén, úgy dönt, nem csinálja többet.
Heni programtervező informatikusnak jelentkezik, levelezőre. Krisztiánnal úgy döntenek, összeházasodnak. Jól élnek, az árakat nem figyelik, van, hogy ötezer forintért rendelnek kaját. A lány az esküvőt tervezgeti, lila ruhában akar férjhez menni. Henit felveszik az egyetemre, de a matek zh-n meghúzzák. A programozáshoz ért, de a magolás nem megy neki. Azt tervezik, hogy miután Heni elvégzi az egyetemet, Berlinbe költöznek. Programozóként szeretne dolgozni, de keresetkiegészítésként esetleg vállalna kuncsaftokat. Aztán már mennek az esküvőre Krisztiánnal, a fiú azt mondja Heninek, hogy szereti és elfogadja a munkáját, mire a lány azt ígéri, hogy Berlinben csak az agyából fog élni, abbahagyja a szexipart. És itt a vége (Heni sztorijának, meg az egész könyvnek).
Vélemény:
Olvastam olyan kritikákat a könyvről, hogy követendő példaként tünteti fel a legősibb mesterséget, nekem azonban nem volt ilyen érzésem. Tény, hogy olyan lányokról szól a könyv, akiknek nem voltak nagyon durva tapasztalataik prostituáltként, tény, hogy ezeknek a lányoknak nincsenek komoly erkölcsi aggályaik a munkájukat illetően, és tény, hogy amikor az általuk megkeresett pénzekről van szó, akkor az átlag magyar fizetésekhez képest viszonylag nagy számok szerepelnek, de én nem hiszem, hogy mindez elegendő lenne ahhoz, hogy valaki kedvet kapjon ehhez a munkához, akinek egyébként nincs kedve hozzá (ebben persze lehet, hogy tévedek).
Az egyes szám harmadik személyben való elbeszélés, és az, hogy a könyv inkább a történések leírására törekszik, a lányok lelkébe nem nagyon próbál betekintést adni, elég személytelenné teszi a lányok történeteit. De ettől eltekintve sem tudnának szimpatikusak lenni, mivel egyikük sem az éhezés határán választotta ezt a munkát, mintegy utolsó mentsvárként, hanem pusztán a könnyebb megélhetés miatt. Persze mondhatnám, hogy nekem ez is tök oké, az ő testük, azt csinálnak vele, amit akarnak, de nem szépítem, én bizony nem helyeslem, hogy ezt a könnyebb utat választották. (Ami egyébként lehet, hogy nem is olyan könnyű út, de mivel a lányok váltig állítják a könyvben, hogy ez nem olyan rossz munka, ki vagyok én, hogy rájuk cáfoljak.)
Mindegyik lányról az a benyomásom alakult ki, hogy nem különösebben intelligensek (bár kifejezetten butának sem mondanám őket) és hogy nem tudják, mit akarnak kezdeni az életükkel, olyan szakra járnak, amiről ők se hiszik, hogy lenne bármi értelme elvégezni, vagy szimplán nem tanulnak semmit. Viszont a sok pénz azért kell nekik. Még az utolsó lány, Heni tűnik kicsit céltudatosabbnak, de az, hogy egy technikusi suliban nem képes megírni a szakdolgozatát, nem sok jót vetít előre azt illetően, hogy be tudja-e majd fejezni az egyetemet.
A másik feltűnő dolog, hogy bár elvileg mindegyikük spórolni akar erre-arra, a pénzt nem tudják beosztani, ami pénzük van, azt el is szórják. Kíváncsi lennék, hogy a valóságban hogyan alakul majd ezeknek a lányoknak az élete, a nagy álmaikból (lakás, Seychelle-szigetek, etc.) vajon megvalósítanak-e bármit is, az én tippem sajnos az, hogy nem. Amíg tudnak, prostiként dolgoznak, aztán ki tudja, mi lesz velük.
A négy lány története egyébként eléggé hasonló volt egymáshoz, mind nem túl támogató szülői háttérrel rendelkeznek (az, hogy Zsófi anyja mintha el is várná, hogy kapjon a lánya keresetéből, amiről a mama tudja, hogy honnan származik, elég meredek volt nekem), a szex nem fontos nekik, a prostitúciót jó megélhetési forrásnak tartják, nincsenek erkölcsi aggályaik, maximum az adóhatóságtól vagy a durva kuncsaftoktól tartanak.
Összességében azt mondhatom a könyvről, hogy a lányok történetei egyszerűek, a könyv nyelvezete egyszerű és a lányok lelkivilága is egyszerűnek van beállítva. Nem tudom, hogy ezek mind azért ilyenek-e, mert a valóságban is ennyire egyszerűek, vagy esetleg azért, mert a könyv nem egy irodalmi mestermunka. Számomra így is érdekes volt, mert nem olvastam még semmit erről a témáról, azonban van egy olyan gyanúm, hogy lehetne erről mélyenszántóbb művet is írni.
És akkor még megjegyezném azt is kritikaként, hogy a könyvben elég kurtán-furcsán van vége a lányok történeteinek, illetve, hogy annyira össze-vissza ugrál a jelen és a múlt különböző időpontjai közt a történet, hogy helyenként már nehezen követhető, hogy most épp milyen időpontnál is járunk (különösen az utolsó két lány sztorijánál volt ilyen problémám).
Tetszési index:
56%
