A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Margaret Atwood. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Margaret Atwood. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 11., hétfő

Margaret Atwood – A Szolgálólány meséje

Előzmények:
Korábban olvastam már az írónőtől a VadÁdám-trilógia első két részét, azok nagyon tetszettek, különösen az első rész, a Guvat és Gazella. Ezért már A Szolgálólány meséjét is rég terveztem elolvasni, s mivel a Mini-könyvklubban ezt szavaztuk meg szeptemberi olvasmánynak, így végre sort is kerítettem rá.

Tartalom:
Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától - a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve.
Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna.
Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző „ellenjóslat”-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni.
A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle.
(Forrás: bookline.hu)

Vélemény:
Egy kínos tévedésemmel kezdeném az értékelést, nevezetesen, hogy mikor először olvastam a könyv fülszövegét, akkor azt gondoltam, hogy ez a Fredé milyen szép név, olyasmi, mint a Frida, csak még jobb a hangzása. Egészen addig gondoltam ezt, amíg egy ajánló olvasásakor ki nem derült a számomra, hogy a Fredé név annyit jelent: Fred tulajdona. Ezután már valahogy nem tartottam annyira szép névnek…
Ez a könyv Fredé szemszögéből meséli el azt, hogy a demokratikus Amerikából miként lett férfiközpontú diktatúra. Vagy teokrácia. Ez nem volt nekem egyértelmű, hogy az egyház kezében van itt a hatalom, vagy a valójában nem vallásos férfi vezetők az egyházat csupán használják az elnyomás eszközeként. Én az utóbbira tippelnék.
Látjuk Fredé jelenét, ahogy szolgálólányként tengeti életét, s visszatekintéseiből megismerjük a múltját is, hogy mi mindent vesztett el:  először „csak” az önállósághoz való jogát (a férje tulajdonába adták a vagyonát), aztán a családját, a barátait, a szabadságát.
Megkapjuk ebben a regényben egy „jó” diktatúra minden összetevőjét: államcsínnyel a hatalom megragadása, a demokratikus intézmények, az alkotmány fokozatos felszámolása, erőszak alkalmazása, ha a nem kellően megértő népből néhányan tüntetni merészelnek vagy más módon ellenállnak (pl. Fredé és családja szökni próbált), végül tömeges agymosás, s ha ez nem vezet célra, akkor deportálás vagy kivégzés.
S természetesen egy „jól nevelt” diktatúrának szüksége van egy ideológiára is, nem azért, mintha az ideológiájának megfelelően működne (mert nyilván nem), hanem mert a szép elmélet mellé sok embert oda lehet állítani, sokan támogatják. Aztán persze, hogy a gyakorlat kissé más, az szinte fel se tűnik… Vagy ha mégis, hát jobb, ha hallgatsz róla, ha életben akarsz maradni.
Itt az ideológia az, hogy a nőnek otthon a helye, a gyereknevelés és a háztartás vezetése lehet csak a munkája, más nem. Így nem lehet saját vagyona sem. S az egész a Bibliával van megtámogatva, hogy hiszen akkor is így éltek a nők, s milyen jó volt nekik úgy.
Biztos vagyok benne, hogy bizonyos fokú támogatottságot élvezett ez az ideológia a regényben is, meg ma is, a valóságban is. Rengetegen (főként férfiak, de biztos, hogy nők is akadnak) gondolkodnak úgy jelenleg is, hogy a nőnek a konyhában lenne a helye… Legfeljebb nem merik hangosan kimondani, mert nem ez az uralkodó ideológia most. De a könyvre visszatérve: Fredé eléggé elszigetelten él, így az nem derül ki a regényből, hogy ott mennyire támogatott ez az állami ideológia. ENYHE SPOILER, jelöld ki a bekezdést egérrel, ha el szeretnéd olvasni: De azt megtudjuk, hogy Fredé „tulajdonosa”, a parancsnok őszintén jónak (bár elismeri, van, akinek ez rosszabb – de ez természetesen nem ő) gondolja ezt a berendezkedést. Ez egyébként nagyon érdekes beszélgetés Fredé és a parancsnok közt. Ki is akasztott, hogy mikor a parancsnok megkérdi Fredét, hogy mit felejtettek ki szerinte, ő azt feleli, az érzelmeket. Persze az érzelmek is fontosak, de azt miért nem említette, hogy a szabadság, a választás szabadsága is hiányzik az ő csodálatos rendszerükből? Talán nem mert ennyire őszinte lenni.
De ennek a könyvnek nem az a fő erőssége szerintem, hogy mennyire hihető disztópiát mutat be (nagyon hihetőt), hanem az, hogy mennyire személyes a hangvétele, hogy Fredé szemszögén keresztül mennyire átélhető az, hogy egy ilyen diktatúra mit tenne az emberekkel. Hogy egy ilyen rendszer a kétszínűségen, sunnyogáson, egymás elárulásán alapulhat csak. (SPOILER: A parancsnoknak, aki ugye elvileg elégedett ezzel a rendszerrel, az már nem tűnik fel, hogy ő maga is megszeg egy csomó szabályt, mert személytelennek vagy pusztán kényelmetlennek tartja őket… Nem veszi észre, hogy ez egy hazug rendszer, s őmiatta is az.)

SPOILERES VÉLEMÉNY:
Durva a könyv vége, mert nem tudjuk meg, mi lett Fredével, mi lett a férjével, a lányával, az anyjával, bárkivel a könyv szereplői közül (na jó, a parancsnokról kiderül, hogy tisztogatás áldozata lett kicsivel Fredé „meséjének” vége után). Nem tudom, ez miért zavar ennyire, hiszen valószínűleg egyikőjük sem ágyban, párnák közt hunyt el százéves korában, happy endet akkor sem kaphattam volna, ha megtudom, mi lett velük. De ettől még zavar.
A könyv legvégén derül csak ki egyértelműen, hogy a demokratikus államrend felszámolása államcsíny által történt (az elnök és a képviselők lemészárlása révén). A könyv elején Fredé azt mondja – hisz ő így tudja – az iszlám fanatikusok tették ezt (bár a rájuk kenték kifejezést használja, szóval ő is sejthette, hogy ez nem volt igaz). Mindez azért volt érdekes nekem, mert a könyv 1985-ben jelent meg, s bár nem tudom, akkoriban mennyire lehetett erős a terrorista fenyegetettség Amerikában, gyanítom, közel sem annyira, mint jelenleg. S talán az iszlámtól való félelem, az előítéletek sem lehettek annyira erősek akkor, mint ma. De mintha az írónő előre látta volna, hogy lesz ez még rosszabb is. S igaza is van, a rasszizmus örök, még a mostaninál is lehet rosszabb a helyzet, még talán oda is eljuthatunk, ami a könyvben van, hogy egy államcsínyt iszlám terroristákra fogjanak, s lesznek, akik el is hiszik. Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy terroristák valóban vannak, manapság sokkal inkább, mint a regény megjelenésének idején.

Tetszési index:

95%

2016. november 2., szerda

Margaret Atwood – Az özönvíz éve (VadÁdám trilógia 2.)

Előzmények:
Nem olyan régen olvastam a trilógia első részét, a Guvat és Gazellát, olvasható is a kritikám a blogon. Az a könyv nagyon tetszett, ezért sort kerítettem most a folytatásra.

Tartalom:
Ugyanabba a világvégébe csöppenünk, mint amit a trilógia első részéből már megismerhettünk. Itt azonban más szereplők szemszögéből látjuk az emberiség pusztulását, az azt követő, s megelőző világot. Mert bizony Jimmy-n és a guvatkákon kívül mások is túlélték az emberiség nagy részének kihalását. Ren és Toby is köztük van. Ren  a Pikkelyek és Farkak fantázianevű szexklubban volt elzárva, mert tartottak tőle, hogy egy harapós vendégtől elkapott valamit (Ren a klubban dolgozott – többek közt – trapéztáncosnőként), míg Toby a MegÚj Spa luxusfürdőjében barikádozta el magát, így nem kapták el a fertőzést. Mindketten Isten Kertészei voltak korábban. Ez egy olyan szekta volt, ami a környezettudatosságot tette meg vallásának, s előre készültek a világvégére (a Száraz Özönvízre), készleteket halmoztak fel.
Ren és Toby megtalálják-e egymást, s találnak-e még mást is életben a Kertészek közül? Ren régebben Jimmy szeretője volt, de Jimmy összetörte a szívét. Rálelhet-e az elpusztult világban régi szerelmére? Ezekre ad választ a könyv.

SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Elég hosszú ez a könyv, de a története lényegében semmit nem ad hozzá ahhoz, amit már a Guvat és Gazellából megtudhattunk a világvégéről és okairól, ezért annyira részletesen nem ismertetném ennek a könyvnek a tartalmát. Ráadásul sokszorosan tagolt a felépítése, hol Ren, hol Toby nézőpontjából látjuk a történéseket, néha Ádám Egy (az Isten Kertészei szekta vezetője) ad elő egy prédikációt, s énekel el egy zsoltárt, de az idősíkok közt is ugrálunk, hol a járvány kitörése után vagyunk, hol sok-sok évvel előtte. Ezt a felépítést nehéz lenne lekövetnem, s valószínűleg nem is nagyon lehetne érteni, hogy most épp melyik időpontban vagyunk. Úgyhogy én most csak a járvány pusztítása után játszódó eseményeket írnám le.
Amanda, aki korábban szintén Isten Kertésze volt, s gyerekkoruk óta jó barátnők Rennel, megtalálja Rent a szexklubban, s kiszabadítja. Elindulnak a MegÚj Spa felé, mert Ren tudja, hogy Toby ott dolgozott korábban, s reméli, hogy életben találhatja. Útközben azonban néhány börtönből szökött, elállatiasult férfi elkapja és szexrabszolgaként használja őket. Ren kiszabadul, eljut Tobyhoz, aki gondjaiba veszi.
Ren Amanda keresésére akar indulni. Tobyval arra jutnak, hogy Amanda és fogvatartói valószínűleg a tengerhez mehettek, mert ott tudnak halat fogni. Így Ren és Toby is arra indulnak el. Út közben összetalálkoznak egy műhajbirkákat terelő Isten Kertészével, s csatlakoznak hozzá. Kiderült, sokan életben vannak még a szekta korábbi tagjai közül.
Zeb (Ren mostohaapja) és több társa már jóval a járvány kitörése előtt kivált a szektából. Az Isten Kertészei békések voltak, Zebék azonban úgy vélték, tenni is kell valamit azért, hogy megóvják a környezetüket. A Kihalósdi játékon keresztül szerveződtek, ők voltak a VadÁdám (az első kötetben GyagyásÁdámnak van fordítva). A VadÁdám elnevezés egyébként onnan ered, hogy a szektában Zebet gyakran így szólították. Létrehoztak aszfaltevő mikrobákat, autókra támadó egereket, semmi olyat, ami az emberekre is veszélyes lenne, de erőszakos dolgokat is rájuk fogtak, ezért a SzeKúr (kvázi rendőrség) a nyomukba eredt. Guvat adta fel őket, mivel a VadÁdám géntechnológusait annál a cégnél akarta alkalmazni, amelyiknek ő is dolgozott. S így rá tudta őket kényszeríteni erre. Így végül ők is részt vettek a guvatkák létrehozásában, s abban is, hogy a GyönyörGyöngy révén elterjedt a járvány. Azt mondják, Guvat rendelte el, hogy az anyagot beletegyék a szuperszextablettába. A túlélő Kertészek és VadÁdámok elmesélik Renéknek, hogy nem sokkal korábban két sugárpisztolyos férfi és egy nő járt náluk, a férfiak el akarták cserélni a nőt sugárpisztolytöltetekre és élelemre, de ők nem kötöttek velük üzletet. Tudnak arról is, hogy a guvatkák és egy furcsa férfi a tengerparton élnek.
Zeb és néhány társa Ádám Egyet és a vele lévő Kertészeket akarja megtalálni, így Ren és Toby egyedül – bár fegyveresen – indul Amandáék után. A tengerparton meg is találják őket, azonban pont ekkor lel rájuk Hóember, azaz Jimmy is. Jimmy alig van magánál, annyira elfertőződött a lábán a sebe, de sugárpisztolyt fog a férfiakra, le akarja lőni őket. Renék közbelépnek, lefegyverzik a férfiakat. Ren felismeri Jimmyt, de Jimmy nagy sokára – ha egyáltalán – ismeri fel csak Rent. Jimmy azt mondja neki, néha azt hiszi, mindenki halott. Amanda sokkos állapotban van, nyugtatni próbálják. Csontlevest főznek, s azt eszik, mikor egyre közeledő énekszót hallanak. Aztán már látják a fáklyák fényét is. És itt a vége.

Vélemény:
Furcsa, hogy lényegében ugyanazt a sztorit mondta el ebben a könyvben az írónő, mint a Guvat és Gazellában és mégis érdekes tudott lenni. Valószínűleg azért, mert Ren és Toby nézőpontja egészen más volt, mint Jimmyé az első kötetben. Jimmy egy balfék volt, aki csak a szerencséjének és Guvatnak köszönhette, hogy nem halt még meg, míg Toby egy igazi túlélő, Ren kevésbé, de még ő is talpraesettebb, mint Jimmy. Az egész könyvet átitató vallásos környezettudatosság, vagy inkább környezettudatos vallásosság pedig egészen különös hangulatot adott ennek a könyvnek.
Különbség az is az első részhez képest, hogy ott majdnem végig abban a hiszemben vagyunk, hogy az emberek közül csak Jimmy és a guvatkák élték túl a járványt, míg itt látjuk, hogy vannak más túlélők is. Az a könyv Jimmy vergődéséről szólt, a világvégéről, emez pedig arról, hogy hogyan kell túlélni, hogy valami van a világvége után is. Valahogy reménytelibb volt ez a könyv, s részben ezért, részben pedig azért, mert már ismertem a világvége történetét az első kötetből, ez a könyv kevésbé volt sokkoló számomra, s kevésbé kötött is le, mint az első.
Ugyanakkor el kell ismerjem, hogy részletgazdag, hihető világot mutat be itt is az írónő, s ezzel tovább árnyalja azt a világot, amit már az első kötetben megismertünk. Élethűek, hitelesek a karakterek is – még a mellékszereplők is. Összességében eléggé tetszett az írónőnek ez a könyve is. Eléggé ahhoz, hogy elszánjam magam, hogy el fogom olvasni a trilógia befejező részét is, angolul (magyarul még nem jelent meg), mert tudni akarom, hogy mi lesz a világvége vége.

Tetszési index:
78%

2016. augusztus 17., szerda

Margaret Atwood – Guvat és Gazella (VadÁdám trilógia 1.)

Előzmények:
A Mini-könyvklub keretében augusztusban egy szabadon választott sci-fit kell elolvasnunk, és nekem erre esett a választásom, mert a neten olvasott értékelések alapján jónak tűnt (azt írták róla, hogy szépirodalmi műként is megállja a helyét, ami egy sci-fi esetében elég szokatlan szerintem).

Tartalom:
„Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló vagy épp most megújuló világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta. - Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét.” (Forrás: libri.hu)
Annyi pontosítást azért tennék, hogy a görmenyek aranyos kis állatok, tőlük nem kell óvakodnia Hóembernek. De említhetőek helyettük a gömböcök és a kutyafarkasok mint veszélyes állatok.

SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Hóember gyermekként a Jimmy névre hallgatott. Apja a SzerVezet Farmon dolgozott, gömböcöket hoztak létre, olyan sertéseket, melyekben emberekbe ültethető szerveket növesztenek. Anyja genetikus, de már nem dolgozik. Otthon van, de nem a fia miatt, vele alig törődik, bár néha rájönnek gondoskodási rohamok, ilyenkor például elkészíti fia kedvenc ételét. Elégedetlen azzal a világgal, melyben élni kényszerül, azt mondják rá, depressziós, de nem akar orvoshoz menni. Jimmy és szülei kampuszlakók, a SzeKúrosok védik őket a külvilág – a plebsztelepek – veszélyeitől.
Egyik születésnapjára Jimmy egy görmenyt – a bűzös görény és a menyét genetikai ötvözéséből létrehozott háziállat – kap ajándékba apjától. Nem sokkal később apja munkahelyet vált, a BájBőr nevű céghez megy át, így Jimmyék egy még modernebb, biztonságosabb kampuszra költöznek át.
Jimmy az iskola bohóca, gyakran szüleit figurázza ki. Az anyja egy nap elszökik, a SzeKúrosok Jimmyt és apját vallatják, hogy tudják-e, hova mehetett, de ők nem tudnak semmit. Az apja rövid búslakodás után az egyik laborasszisztensével, Ramonával jön össze.
Jimmynek új iskolatársa lesz, Guvat – eredeti nevén Glenn, de Hóember mindig Guvat néven utal rá, mert szerinte ő valójában mindig is Guvat volt. Guvat intelligens, van humorérzéke, lenyűgözi az embereket, látszik rajta, hogy tehetséges, de senki nem tudja, miben. Sokat lógnak együtt Jimmyvel, sakkoznak, vagy egy Kihalósdi nevű játékot játszanak, melyben az elmúlt ötven évben kipusztult állatokat kellett kitalálni. A rendszergazda a játékban GyagyásÁdám.  Jimmy kódneve Gólyatöcs volt a játékban, Guvat a pirosnyakú guvatról kapta a nevét.
Másik szórakozásuk az volt, hogy szörföltek az interneten. Nyitott szívműtétet, kivégzéseket, eutanáziás öngyilkosságokat néznek élőben, máskor pedig pornót. Az egyik szexweblap a PiCicák, itt kislányok nyújtanak szexturistáknak "szolgáltatásokat". Látnak egy videót, melyben meztelen kislányok nyalnak tejszínhabot egy férfi testéről, s Jimmy emlékezetében megragad az egyik kislány megvető, vesébe látó pillantása – ez a kislány Gazella.
Hóembernek nappal árnyékba kell húzódnia, mert a nap szétégetné a bőrét, máskor viszont özönvízszerű eső hull. Egy mocskos lepedőbe burkolja magát, éjjel egy fán alszik. Guvat teremtményei olykor felkeresik őt, hogy meséljen nekik, s Hóember felépít egy mitológiát nekik arról, hogy Guvat miként teremtette őket, az állatok pedig Gazella gyermekei. A Guvatkák teste hibátlan, csak növényeket esznek, hiányzik belőlük az erőszakra való hajlam, dorombolnak, amivel a kisebb sérüléseiket gyógyítani tudják. Éjjel kutyafarkasok lesik Hóembert, ezek az állatok látszólag barátságosak, aztán ha a közelébe férkőznek egy embernek vagy állatnak, elharapják a torkát és megeszik.
Gazella egy távoli faluban született, a családja nagyon szegény volt. Az apja halála után az anyja arra kényszerült, hogy eladja Gazellát, hogy a többi gyerekének enni tudjon adni. Gazella először virágokat árul az utcán, később már azokban a szexfilmekben kell szerepelnie, amiket Guvat és Jimmy a neten láttak.
Hóembernek élelemre és sugárpisztolyra van szüksége, elhatározza, hogy visszamegy a RegenerEszenc Kampuszra ezekért. A guvatkáknak azt mondja, hogy Guvattal fog találkozni.
Guvat osztályelső volt, így a legjobb EduKampuszra veszik fel, míg Jimmy közepes tanulmányi eredményével egy jóval gyengébb helyre kerül be. Guvat anyja meghal egy súlyos vírusfertőzésben, Guvat látszólag könnyen veszi a dolgot. Az apja már korábban meghalt, lelépett vagy leesett egy felüljáróról. Jimmy alkalmazott retorikát tanul, Guvat meghívja látogatóba az iskolájába. Guvat iskolája zsenikkel van tele, többek közt ők hozták létre a kutyafarkasokat a SzeKúrosok megbízásából. Guvat előad egy elméletet Jimmynek, mely szerint a gyógyszergyártó cégek maguk is előállítanak betegségeket, hogy aztán legyen mit meggyógyítaniuk. Guvat szerint apja munkahelye is ezt tette, amire az apja rájött, s ki akarta teregetni a neten, ezért megölték.
Jimmy lediplomázik, lesz egy nem túl érdekes munkája, sokat nőzik. A SzeKúrosok felkeresik és lejátszanak neki egy videót az anyja kivégzéséről. Jimmy depresszióba süllyed. Guvat meglátogatja. Kimennek inni, mulatni a plebsztelepekre, előtte azonban be kell oltaniuk magukat a lehetséges fertőzések ellen – Guvat készített egy vakcinát erre a célra.
Guvat állást szerez Jimmynek a saját munkahelyén, a RegenerEszencnél. Guvat részlegét Paradicsomnak hívják, a halhatatlanságon dolgoznak, egyik projektjük a GyönyörGyöngy, ami véd a nemi betegségektől, korlátlan libidót és kellemes közérzetet biztosít, illetve meghosszabbítja a fiatalságot. Ennek a terméknek a reklámkampányát kellene megcsinálnia Jimmynek. A GyönyörGyöngynek lenne egy nem publikált hatása is: sterilizál. Guvat szerint ez az emberiség fennmaradását szolgálja. Guvat kollégái a Kihalósdi játék Nagymesterei, Guvat összegyűjtötte őket. Guvat végül megmutatja Jimmynek másik projektjüket: a Guvatkákat. Ők bemutatódarabok, azt kívánják velük reprezentálni, hogy bármilyen kisbabát képesek előállítani a megrendelőknek.
Jimmy a Guvatkák közt látja viszont Gazellát (aki a Bejza Gazella nevet kapta Guvattól), a lány tanítja őket. Kezdetben Gazella örömlányi szolgáltatásait vette igénybe Guvat, aztán később állást szerzett neki a projektjében. Jimmy rájön, hogy Guvat szerelmes Gazellába, ezért igyekszik távol tartani magát a lánytól, Gazella azonban elcsábítja. Gazella részt vesz a GyönyörGyöngy terjesztésében, kapcsolatai vannak a plebsztelepeken. Jimmy sejti, hogy Guvat tud a viszonyukról.
Világméretű járvány tör ki. Gazella üzleti úton van, de felhívja Jimmyt és elmondja, hogy azokban a városokban tört ki a járvány, ahol ő osztogatta a GyönyörGyöngy tablettákat. Jimmy elbarikádozza magát, de megjelenik Guvat, azt mondja, vele van Gazella is és kéri Jimmyt, hogy engedje be. Elmondja, hogy Jimmy immúnis a járvánnyal szemben, mert abban a vakcinában, amit a plebsztelepi kirándulásaik előtt adtak be maguknak, benne volt az ellenszérum. Jimmy beengedi. Guvat karjában ott van az ájult Gazella. Guvat elvágja a lány torkát. Jimmy lelövi Guvatot. Ezután Jimmy újra elbarikádozza magát és végignézi az emberiség kihalását. Majd kivezeti a Guvatkákat a szabadba.
Hóember viszontagságos út után – a meglepően találékony és méretes gömböcök majdnem felfalják – eléri a RegenerEszenc Kampuszt.  Még út közben füstöt lát, mely a Guvatkák táborhelyéhez közel száll fel. Hóember fertőzést kap, de a Kampuszon talált vakcina ideiglenesen javít az állapotán. A Kampuszon talál élelmet és egy sugárpisztolyt, majd visszaindul a Guvatkákhoz. Azok azt mondják neki, hogy emberek jártak náluk, olyan emberek, mint Hóember. A Guvatkák üdvözölni akarták őket, de elfutottak előlük. Bár rosszul van, Hóember az idegenek keresésére indul. Meg is találja őket, nekik is van sugárpisztolyuk, de rossz bőrben vannak. Jimmy töpreng, hogy mit tegyen, odamenjen hozzájuk vagy lelője őket? És itt a vége.

Vélemény:
Ennek a könyvnek számomra nem a sci-fi vagy a disztópia része volt igazán érdekes, hanem az, hogy mennyire élőek, igaziak voltak benne a szereplők. Mind defektesek egy kicsit vagy nagyon, de hihetőek. De ha csak azt nézném, hogy mint disztópia mennyire hiteles, arra is azt mondanám, hogy nem rossz. Nincsenek benne egetrengető ötletek, csak a szokványos járványban kipusztulás, a génmanipuláció (az ember Istent játszik) visszás jellegének bemutatása, de még ez is érdekes tudott lenni az írásmód miatt.
Amik eleinte furák voltak, azok a Hóember fejében létező, hozzá beszélő hangok. Nem tudtam, hogy most akkor bedilizett, vagy van a fejében valami spéci memóriachip, ami kezelhetetlenné vált, vagy tényleg jelenéseket lát/hall? Igazándiból erről most se tudok biztosat mondani, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy kicsit megőrült a magánytól, s mikor a hangokkal beszél, lényegében magával társalog.
A könyv befejezése után nagyon bosszantott, hogy lezáratlan véget kaptam, de mint utóbb kiderült, ez egy trilógia első része, úgyhogy lehet, hogy a további kötetekben kapok olyan lezárást, amivel elégedett leszek. Mindenképpen igyekszem valamikor elolvasni a folytatásokat (bár ha jól tudom, még csak a második rész jelent meg magyarul).
Összességében nagyon szerettem a karaktereket, a könyv nyelvezetét, írásmódját és koherens (bár nem túl bonyolult) történetét.

SPOILERES VÉLEMÉNY:
Először is a jól eltalált karakterekről szólnék pár szót. Szerintem jól mutatja be a könyv Jimmy visszás kapcsolatát a szüleivel, valójában egyikük sem törődött vele, míg Jimmy kétségbeesetten vágyott a szeretetükre – különösen az anyjáéra.
Hóember annyira életképtelen, hogy az már fáj. Például elhagyja a kését, egy bűzös lepedő minden ruhája, lényegében nincs élelme a könyv elején. Az az igazság, hogy egy világvége esetén szerintem a hozzá hasonló emberek halnának meg először, de szerencsére itt nem így van. Egyébként szerintem nagyon hasonlít a karaktere az „Álmatlanok” Pauljára: mindketten képtelenek gondoskodni magukról, imádják a különleges, régi, ritka szavakat, a filozofálás, s nem a tettek emberei. (Az „Álmatlanok”-ról is olvashattok ajánlót a blogon.)
Guvat intelligens, realista, halvérűnek tűnik, de mint a végén megtudjuk, a bosszú nem idegen a természetétől. Bár én nem mondanám azt, hogy pusztán a szerelmi bánata eredményezte agybaj miatt irtotta ki az emberiséget. Erre ő már régóta készült, szerintem attól kezdve, hogy genetikus lett. Az emberiség túlszaporodott, erkölcstelen, az életre érdemtelen faj szerinte, ezért megteremti a Guvatkákat, akik harmincéves korukban automatikusan meghalnak, nem erőszakosak, tökéletesek. Ha Gazellával jobban alakulnak a dolgaik, az legfeljebb elodázta volna az emberiség pusztulását szerintem.
És hogy miért ölte meg Gazellát és miért lett öngyilkos Jimmy keze által?  Szerintem azért, mert tudta, hogy Gazella nem bírta volna végignézni az emberiség kipusztulását, s elviselni a gondolatot, hogy ezt – akaratlanul – ő maga is elősegítette, s különösen nem tudta volna megbocsátani Guvatnak azt, amit tett. Lehet, hogy Guvat maga is gyűlölte magát azért, amit tett az emberiséggel, Gazellával és Jimmyvel, s nem akart így tovább élni. De lehet azért is, mert nem akart abban a világban élni, amiben a teljesen jellegtelen és unalmas Guvatkák jelentik az emberi társaságot. 
Azt, hogy Guvat miért Jimmyvel ölette meg magát, s miért nem a saját keze által lett öngyilkos, már nehezebb megmagyaráznom. Talán ennek van a leginkább bosszú jellege: elszeretted a nőmet, ezért most rákényszerítelek arra, hogy gyilkos légy, sőt arra is, hogy végignézd, ahogy megölöm a nőt, akit szeretsz. De lehet az is, hogy Guvat nem volt képes megölni magát.
És végül itt van még Gazella. Ő látszólag olyannak fogadja el a világot és az embereket, amilyenek, nem haragszik senkire, a rossz dolgokról, amik vele történtek, nem hajlandó beszélni, vagy legalábbis a legkellemetlenebb részekről hallgat. Ez alapján mondhatnánk azt is, hogy lélekben olyan, mint a Guvatkák, és Jimmy szerint a külsejében is nagyon hasonlított rájuk. Azonban van Gazellának egy furcsa mondata. Mikor visszaemlékszik arra, hogy kihasználták kislánykorában, azt mondja Jimmynek, hogy akkoriban arra gondolt, hogy ha lehetséges, egyszer más fog térdelni, nem ő. Ez valamiféle bosszúvágyra utal szerintem. Nem mondom, hogy szándékosan vett részt az emberiség kiirtásában, azért a sok mocsokságért, amit vele tettek, de teljesen ez a lehetőség sem zárható ki. Vagy hogy legalább tudat alatt sejtette, hogy mire készül Guvat.
Kíváncsi vagyok, hogy a Guvatkáké-e a jövő. Mivel a könyvben rengeteg génmanipulációval létrehozott, torz életforma szerepel, ami inkább visszataszítónak láttatja a génmanipulációt, ezért én azt tippelem, hogy hosszú távon a Guvatkák sem lesznek nyertesei a világvégének. De hogy ezt megtudjam, el kell olvasnom a folytatásokat.

Tetszési index:
88%