Előzmények:
A könyv alapján készült BBC-sorozatot
(Jennifer Ehle-vel és Colin Firth-tel) láttam többször is, sőt DVD-n is
megvettem, bár már rég nem néztem újra. Ezt a sorozatot nagyon szerettem, s
emlékeim szerint a könyv olvasásának is nekikezdtem egyszer, de annyira
azonosak voltak benne a párbeszédek azzal, amik a filmsorozatban hangzottak el,
hogy nem láttam sok értelmét el is olvasni azt, amit már láttam, mivel a könyv
igazándiból nem tudott pluszt nyújtani a filmsorozathoz képest.
Ennek ellenére sokszor motoszkált a fejemben,
hogy csak el kéne olvasni ezt a regényt, s most végül azért szántam el magam
rá, mert egy molyos kihívás keretében (ld. a „Csökkentsd a várólistád –
másokkal!” című bejegyzést) ezt kaptam olvasnivalónak.
A könyvet egyébként a mek.oszk.hu weboldalról
töltöttem le, ahonnan bárki letöltheti ingyenesen ezt a regényt.
(Több könyves webáruház oldalán ezt a „kissé”
spoileres ajánlót találtam a könyvről, mindenki csak saját felelősségre
olvassa!)
Jane Austen után csupán hat teljes regény
maradt és néhány töredék, ám e viszonylag kis életmű páratlan és időtálló
sorokkal gazdagította az irodalmat. Legismertebb és sok kritikus szerint
legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet című regény. Mint Austen többi
művét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai,
pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik
ma is élvezetes olvasmánnyá.
A regény szűk társadalmi körben mozog, de
pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr.
Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van.
Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd
birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak
hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű
húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul
ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa
gőgösségét és kikosarazza.
A regény végére mindkét főszereplő leküzdi
hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi
lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.
(Forrás: bookline.hu)
Vélemény:
A netről csent fenti ajánló lényegében össze
is foglalja azt, ami erről a könyvről elmondható. Remek karakterek vannak ebben
a könyvben, elmés párbeszédekkel, máskor ostoba, üres fecsegéssel (attól
függően, hogy épp ki beszél) van teli, és e szélsőségek keveréke igen
szórakoztatóvá teszi a regényt.
Én Eliza karakterét szerettem a legjobban a
könyvben, éles eszű, kritikus másokkal szemben, de önmagával szemben is,
felismeri saját hibáit is. Nem tiszteli az embereket pusztán előkelő
származásuk miatt, hanem azokat becsüli, akiknek belső értékeik vannak. Akiket
nem tisztel, azoknak a véleményére sem ad, mer saját véleményt alkotni, önállóan
döntést hozni, nem akar mindenkinek megfelelni. Éles a nyelve, tréfát űz,
amiből csak lehet, de magából is. Abban a korban (18. század) szerintem ritka
lehetett az ilyen intelligens, önálló nő, de talán ma sem túl gyakori.
Kedveltem Jane-t is, de ő nekem túl alkalmazkodó,
túl elnéző, túl jóságos volt, alighanem
ő lehetett annak a kornak az ideálja, ilyen volt egy tökéletes nő, anya és
feleség.
A többi Bennet lány, Mrs. Bennet és Mr.
Collins a gyarlóságaik miatt voltak igen szórakoztatóak, túlságosan nem
kedveltem meg őket, de ők is kellettek ebbe a regénybe, nélkülük nagyon unalmas
lett volna. Az ostobaságuk gyakran eltúlzott volt, karikatúraszerű, de pont
ezért voltak mulatságosak.
Mr. Wickham volt az intrikus, ő okozta a
bonyodalmakat a regényben, de tulajdonképpen az ő kavarása miatt talált
egymásra mindenki, akinek kellett, szóval ő is kellett a történetbe.
A könyv elolvasása után is az a véleményem,
hogy a BBC-sorozathoz képest nem adott sok pluszt a regény. A könyv minden
fontosabb dialógusa, jelenete benne volt a sorozatban is. Sőt, Mr. Darcy (Colin
Firth) elhíresült fürdőzése nincs benne a könyvben, így talán mondhatjuk, hogy
a sorozat nagyobb élményt ad – bár valószínűleg csak a női nézőknek… Különbség
még, hogy a sorozat – természetesen – az esküvőkkel ér véget, míg a regényben furcsa
módon az esküvők maguk nincsenek is benne, de az írónő röviden beszámol arról,
hogy miként éltek a szereplők az esküvők után.
Tulajdonképpen én ajánlom a sorozatot is és a
könyvet is mindenkinek, de ha valaki annyira nem szeret olvasni, akkor neki
csak a sorozatot javasolnám megnézni, mert szerintem az is megadja azt az
élményt, amit a könyv.
Tetszési index:
92%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése