2017. március 24., péntek

Borsa Brown – Az Arab - Szenvedély és erotika a Kelet kapujában

Előzmények:
Már régóta szemeztem ezzel a könyvvel, mert annyira felkapott, de kicsit gyanús volt nekem, hogy ha egy arab hercegről szól, akkor ez lényegében a nonstop szex és pénzszórás kisokosa lesz, és ez annyira nem érdekelt. De mostanában próbálok esélyt adni a magyar íróknak, meg akciós is volt a dibooknál az e-könyv formátuma, szóval úgy voltam vele, egye fene, megveszem.

Tartalom:
Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi egy szaúdi herceg (van belőlük jó pár), aki gazdag, öntelt, egocentrikus. A nőket – egészen pontosan a nem arab nőket – csak egy valamire használja, de tény, hogy legalább jól megfizeti a szolgáltatásaikat.
Üzleti tárgyalásra érkezik Budapestre, s a hotel tolmácsát alkalmazza, hogy a magyar partnerekkel való megbeszélésen fordítson, ha szükséges. A tolmács történetesen nő és igen csinos, Csillának hívják. Gamal azonnal megkívánja, s hamar tesz is egy szerinte visszautasíthatatlan ajánlatot neki, a lány azonban felháborodottan utasítja el. Gamalt ez arra készteti, hogy jobban meg akarja ismerni Csillát, s végül másként kezd tekinteni rá, mint a többi nőre.

Vélemény:
Az az igazság, hogy már legalább egy hónapja (de inkább kettő) olvastam ezt a könyvet, szóval az emlékeim kicsit megfakultak vele kapcsolatban, de mindenképpen szeretnék róla ajánlót írni, mert nagyon tetszett. Azt elöljáróban leszögezném, hogy nagyon kevés elvárással vágtam neki, talán ezért is volt akkora kellemes csalódás. Hogy nektek se rossz értelemben legyen csalódás, leírnám, hogy mi az, amit szerintem nem szabad várnotok ettől a könyvtől. Nos, például azt, hogy tocsogni fogtok a nyálban és a romantikában. Nem tagadom, van benne ilyesmi is, de nem ez a legfontosabb összetevője ennek a könyvnek. Szerintem jobb, ha azt sem várjátok el tőle, hogy kedvelni fogjátok a főszereplőket, Gamalt és Csillát, én ugyanis nem kedveltem őket egyáltalán. Érteni pedig pláne nem értettem, hogy mit miért csináltak, de ez romantikus regényekben elég gyakori, úgyhogy nem akadtam fenn rajta.
Mi az, amit várhatunk akkor tőle? Az, hogy betekintést ad egy gazdag, arab herceg fejébe. Megmutatja, hogy miként gondolkozik az emberekről, különösen a nőkről. És nem, ez nem teszi őt szimpatikussá számunkra, különösen a női olvasók szemében nem. Mert az arab hercegecske hol azt próbálja igazolni, hogy ők mennyivel jobban bánnak az asszonyaikkal, mint az európaiak, hol azt, hogy az arab nők szeretik azt, ahogy bánnak velük, hol pedig elismeri ugyan, hogy a nők náluk alacsonyabb rendűek, mint a férfiak, de talál erre is mentséget, még pedig azt, hogy a férfi az férfi, és annak mindent lehet, a nőnek viszont nem.
Nagyon szépen kiadja ez a könyv szerintem, hogy milyen markánsan eltér egy arab férfi gondolkodása egy európai nőétől (és reményeim szerint egy európai férfiétól is), hogy mennyire nem képes változtatni az arab férfi a gondolkodásmódján, legfeljebb a szerelem enged meg neki némi kivételezést a „főszabály” alól (ami az, hogy minden nem arab nő ribanc), s emiatt veszi észre Csillában az embert. Viszont nekem az rejtély volt, hogy mi indítja erre a szerelemre Gamalt, sajnos más okot nem tudok rá, mint azt, hogy Csilla nem volt hajlandó azonnal lefeküdni vele…
Ennél már csak az volt nagyobb rejtély a számomra, hogy Csilla mitől szeret bele Gamalba. A férfi elég nyilvánvaló ajánlatot tesz neki már az ismeretségük legelején, a visszautasítás után is lekezeli, továbbá amikor csak teheti, beletapos a lelkébe. De hát a nők ezek szerint erre buknak…
Szóval számomra pont a romantikus szál nem működött ebben a regényben, mert egyébként csak annyit látunk, hogy ez a két ember valójában soha nem fogja tudni megérteni a másikat, nem is ismerik egymást igazából, s mégis olyan nagyon szerelmesek. De ha a romantikus részektől eltekintünk, akkor ez a könyv csillagos ötöst érdemel, mert minden más hihető benne.

SPOILERES VÉLEMÉNY: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Szóval a könyv végén Csilla meghal.  Amit én abszolút jó lezárásnak tartok, mert egy happy end teljesen hiteltelen lett volna. Egyszerűen annyira minden azt mutatta ebben a könyvben, hogy hiába a közös gyerek, ennek a kapcsolatnak nincs jövője.
Viszont azt hiteltelennek tartottam, hogy Gamal meg akarja őrizni lánya magyar identitását. Magyarra taníttatja és Magyarországon halmoz fel neki vagyont, mert belátja, hogy az ő hazájában a törvénytelen lányának nincs annyi joga, mint a törvényes házasságból született fiának (igen, van neki olyanja is). Amiben én csak annyit nem értettem, hogy őt ez miért is zavarja? Az ő egész személyisége azon alapul, hogy felsőbbrendűnek hiszi magát, mert férfi (mellékesen az egész arab kultúra ezen alapul), de neki hirtelen megvilágosodása lett, hogy ez – nem, azt azért nem mondja ki, hogy nem jó – neki pöppet zavaró most éppen. Ahelyett, hogy boldogan arab nőnek, a saját vallására nevelné a lányát, és ha majd eljön az ideje, kerít neki egy rendes férjet, és részéről ennyi. Szóval ez a megvilágosodás nekem nem volt hihető, Gamal kicsit arcon köpte vele saját magát, de hát tudom, kellett ez, hogy a sorozat későbbi kötetei is Magyarországon játszódhassanak, legalább részben.

Tetszési index:

92%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése