2018. augusztus 6., hétfő

Louisa May Alcott – Kisasszonyok (Kisasszonyok 1.)


Tartalom:
Louisa May Alcott bőségesen merített gyermekkorának emlékeiből, amikor megírta minden idők egyik legnépszerűbb romantikus regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek. Míg a férfiak, apák és fivérek a polgárháború frontjain harcolnak, a lányok és asszonyok otthon állnak helyt. Négy hősnőnk édesapja is tábori lelkészként teljesít szolgálatot, miközben az ő kisasszonyai odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából.
Meg, a legidősebb, hiú szépség, a divat kedvelője, és igazi hölgy szeretne lenni, a fiús és könyvmoly Jo az írónő fiatalkori önmagának megtestesítője leginkább olvasni szeret, az érzékeny, szelíd és félénk Beth a muzsikához vonzódik, a bájos kis Amy pedig a festészet mellett egyelőre még leginkább önmagával foglalkozik. Személyiségük folyamatosan érik, érzelmesség, de nem érzelgősség, az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatják át mindennapjaikat. Otthoni igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel, fordulatos és izgalmas történetükkel az olvasót.
Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz. Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni ez a könyv.
(Forrás: bookline.hu)

Vélemény:
Röviden úgy jellemezném ezt a könyvet, hogy aranyos. Négy lánytestvérről szól, akik küzdenek saját hibáikkal (Meg hiú, Jo indulatos, Beth extrémen félénk, Amy kicsit nagyzoló) és az őket érő csapásokkal is. S közben sokat bolondoznak is, látszik rajtuk, hogy ők egy szerető, összetartó család.
Romantikusnak én nem annyira mondanám ezt a regényt, ahhoz túlságosan gyerekesen viselkednek még a lányok, bár Megnek már van komoly udvarlója a könyv végén, s sejthető, hogy a családi barát, Laurie is az lesz később (ha nem is Megé, hanem valamelyik másik lányé).
Igazándiból én csak azt hiányoltam, hogy nem volt túl életszagú ez a regény. Mindenki annyira jóságos, s ha netán mégis valaki rosszat tenne, rögtön bocsánatot kér és ki is békülnek a szereplők. Mrs. March is elég hihetetlen volt nekem, pl. hagyta a lányait egy hétig lustálkodni, hogy azok így jöjjenek rá a nagy tanulságra, hogy dolgozni jó, a munka nemesít stb. Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel a nevelési módszerrel más gyerekeknél is célt ért volna…
Láttam anno a filmet és az tovább követi nyomon a lányok sorsát, abban már tényleg van szerelem is, de a film alighanem a sorozat második részét, a „Jó feleségek”-et is feldolgozta. Ezért úgy tervezem, hogy majd elolvasom a második részt, és utána megnézem a filmet is újra, mert emlékeim szerint az tetszett (bár már nem sokra emlékszem belőle).

SPOILERES VÉLEMÉNY: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket)
Beth a regény vége felé megbetegszik vörhenyben, s nehezen gyógyul fel belőle, de végül rendbe jön, s – hosszú lábadozás után – Mr. March is hazatér. Meg (Margaret) udvarlója a szomszéd fiú, Laurie (rendes nevén Teddy) nevelője, John Brooke. Teddy Jóval (Josephine) jön ki jól, hasonlóan heves vérmérsékletük van, s mind a ketten kalandokra vágynak. Arra lehet számítani, hogy belőlük később egy pár is lesz, de ha a filmből jól emlékszem, ez nem történik meg, Laurie párja Amy lesz. De ebben azért nem vagyok 100%-ra biztos, mert már rég láttam. De az biztos, hogy a szerelmi drámák a következő kötetben várhatóak, itt csak annyi történt, hogy Meg félig-meddig eljegyezte magát a szelíd és jólelkű Mr. Brooke-kal.
Ez a regény egyébként egy évet ölel fel a lányok életéből, egy nem túl boldog karácsonytól (mert az apjuk nem volt velük) tart egy olyan karácsonyig, amire nagy meglepetésre betoppan Mr. March, s így nagyon boldog karácsony lesz. (Különösen, hogy Beth is meggyógyul, Meg pedig eljegyzi magát.)

Tetszési index:
75%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése