Anne L. Green - A remény hajnala - Létezik igaz szerelem, csak rá kell lelni

Tartalom:

Vágyaink által vezérelve átlépjük a saját határainkat?

Amy Avens makacs farmerlányként nevelkedett Tennessee egyik csendes kis tanyáján. A megszokott, nyugodt életéből azonban egészen San Francisco zajos forgatagáig menekül erőszakos zaklatója elől.

Jelentkezik álmai cégéhez, de már az állásinterjún szembesül leendő főnöke, Matthew Johnson arrogáns és kiállhatatlan stílusával. Amy úgy dönt, felveszi a kesztyűt, így már az első napon elkezdődik a harc kettejük között. A folyamatos csipkelődések közben vonzalom ébred bennük egymás iránt, amelyet reménytelenül igyekeznek elnyomni.

A sors azonban újra és újra próbák elé állítja őket. Mélyen rejtőző érzelmek, hétköznapi, hibás döntések, fájdalmak, erő és félelem kíséri az útjukat.

(Forrás: bookline.hu)

Vélemény:

Azzal kezdeném, hogy mi tetszett ebben a könyvben: szerintem hitelesnek, átérezhetőnek ábrázolta Matt ás Amy érzelmi hullámvasutát. Ehhez a mellékszereplők szépen asszisztáltak. Viszont mivel ennél az érzelmességnél több nem volt a regényben, engem egy idő után már kevéssé kötött le, volt, hogy arra se tudtam visszaemlékezni, mit olvastam pár oldallal korábban, annyira felejthető lett egy idő után a sztori.

És akkor jöjjön az, hogy mivel voltak komoly problémáim. A történet egy rakás sablonos "ötletből" lett felépítve: van itt főnök-beosztott közti románc, erőszakos zaklató, egy csomó rossz társaságba keveredett jó kislány, akciófilmbe illő jelenetek. Nem zavart volna egy-két közhelyes dolog, de abban a mennyiségben, amiben ebben a könyvben jelen vannak, együtt már sajnos elég nevetségessé teszik a sztorit. Egyszerűen nem lehetett komolyan venni a cselekményt, bár ez talán egy romantikus regény esetében nem akkora gond, az ilyen könyvekben a történések sokszor eltúlzottak, csak hogy a szereplők minél érzelmesebben reagálhassanak mindenre. Hát itt azt teszik!

És akkor csak röviden felsorolnám, hogy hol volt zavaróan kidolgozatlan a cselekmény. (Értem én, hogy az írónő a nagy érzelmekre koncentrált, de ez elvileg mégis csak egy regény, kellett volna, hogy legyen valami épkézláb története is.)

Amy miért nem jelentette fel Tonyt nemi erőszak kísérletéért? Vagy feljelentette, csak Tony apja eltusolta az ügyet? Ott van egy összevert lány, akit kb. egy hónapig kórházban ápolnak, ott van tanúnak a bátyja, és ez nem elég, hogy elítélje a bíróság Tonyt??? Hol élnek ezek, valami diktatúrában? Ja nem, bocs, Tennessee-ben.

Azért robbantják fel Párizsban Matt cégének irodáját, mert valakinek nem tetszik, hogy egy amerikai cég Franciaországban terjeszkedik. Mi van??? Ja, mert más amerikai cégek biztos nincsenek ott... Kiderülhetett volna, hogy pontosan mégis mi bajuk volt a robbantóknak a céggel.

Egyáltalán az egész könyvből nem derült ki, hogy mi a franc a profilja Matt cégének. De tényleg, mit csinálnak ezek ebben a csoda multicégben??? Dobálózik az írónő olyan szavakkal, mint tender, meg pályázat, meg, hogy Amy mennyi mindent tanult Matt-től, de hogy miről tanult ennyi mindent, meg hogy mire pályáznak olyan nagyon, az nem derül ki.

Amy és Matt vérre menő "szakmai" vitái arról szólnak, hogy Amy hajlandó-e friss kávét vinni a főnökének, vagy hogy egy levélen elrontotta-e a címzett beosztását. Ezek valóban nagyon érdekes "szakmai" viták. Legalább egyetlen, kicsit érdemlegesebb konfliktust kitalálhatott volna az írónő, mert így a főszereplői kicsit szánalmas alakoknak tűntek.

Egyébként mivel Amy személyi asszisztens, az előbbi tartalmú beszélgetések a munkaköréhez pont passzoltak is. De hogy kerültek olyan jelenetek a könyvbe, amiben Amy fontos prezentációkat tart, meg egyedül visz tendereket? Egy személyi asszisztens! Ugyan már!

Furcsálltam, hogy Martin betegségének neve egyszer sem hangzik el a könyvben. Elég fura kórság lehet, ha lehet genetikai oka is, de az is okozhatja, ha az anya a terhesség alatt drogozik... (Gyanítom, nincs is ilyen betegség.)

Bevallom, jómagam nem nagyon vagyok oda a hosszas tájleírásokért, de azért valamennyi igényem van arra, hogy a könyvből, amit olvasok, kiderüljön, hogy az hol játszódik, milyen környezetben, milyen kultúrában. Ebben a regényben viszont semmi jelentősége nem volt annak, hogy San Franciscóban játszódik, mert semmit nem tudunk meg erről a városról. Illetve Amy egy helyen ledarálja, hogy miket szeretne megnézni a városban, de sajnos nincs rá ideje, és Matt-tel egyszer elmennek villamosozni, de ennyi. Villamosozni Budapesten is lehet, akkor miért nem itt játszódik a regény? Az még talán jót is tett volna a könyvnek, mert az írónő egy magyar városba hitelesebben tudta volna elhelyezni a karaktereit, mint egy amerikaiba, amiről nyilvánvalóan nem tudott semmit és utánanézni sem volt kedve.

És vannak zavaró butaságok is a regényben, amik minimális odafigyeléssel kigyomlálhatóak lettek volna. Az angolban nincs olyan, hogy tegeződés vagy magázódás, így arról sem tudnak beszélgetni, hogy ők most éppen tegeződnek vagy magázódnak. Maximum arról, hogy kereszt- vagy vezetéknéven szólítsák-e a másikat. Oké, az írónő, gondolom, nem beszél angolul, de a kiadójánál sem volt senki, aki szólt volna neki? Vagy olvasatlanul adják ki a könyveket ennél a kiadónál? Aztán mintha az írónő elfelejtette volna, hogy bizonyos jeleneteket már az eredeti kiadásba is beleírt, s ezért a bővítettbe beleírta még egyszer, ilyen például Martin haldoklása. Van ahol azt írja, Martint lekapcsolták a gépekről és már ettől meghalt. Máshol meg halálos injekciót kapott. Volt ahol az orvos az injekció beadása után szó nélkül távozott, máshol meg felszólította őket, hogy búcsúzzanak el. Értem én, hogy könnyfakasztó mivoltára tekintettel többször is fel kellett emlegetni Martin haldoklását, de akkor legalább nagyjából ugyanúgy kellett volna leírnia ezeket a részeket.

Először a regény első kiadását kezdtem el olvasni, több, mint a feléig el is jutottam vele, de olyan komoly hiányosságokat éreztem a történettel kapcsolatban, hogy végül úgy döntöttem, beszerzem a bővített kiadást, hátha abban már egy kidolgozottabb cselekményszövéshez lesz szerencsém. Nos, ebben tévedtem.

Amennyire megfigyeltem, Amy és Matt lelkizős jelenetei bővültek ki, illetve kaptak rövidebb jeleneteket a mellékszereplők is, így bekerült Amy és Cat megismerkedésének részletesebb története, Matt és Alex közti baráti beszélgetés, Amy és Paul (Matt testőre) közti diskurzus. Valamennyit hozzátettek a karakterek jelleméhez ezek a plusz jelenetek, de a cselekményhez kb. semmit. Nem értem, ez hogy lehetséges. Az írónő vette a fáradtságot, hogy átdolgozza a regényt, mert ő is látta a hiányosságait (vagy mások felhívták rá a figyelmét), de semmi szükségét nem érezte, hogy a történetet kicsit jobban kidolgozza.

Összességében azt gondolom, hogy az írónő alapvetően jól ír, átérezhető a szereplők lelkivilága, szerethetőek. Mivel azonban a nagy lelkizésen kívül más nem volt ebben a könyvben, engem egy idő után fárasztottak a szereplők. Ha kicsit hangsúlyosabb és hihetőbb lett volna a cselekmény, az sokat dobott volna a regényen. Így ez nálam egyszer olvasós (illetve nem is, másfélszer olvasós, mert elolvastam az eredeti kiadásnak is a felét) és könnyen felejthető lesz. (Egyébként lehet, hogy azért untam rá annyira a szereplők lelki gyötrődésére, mert amilyen hülye voltam, képes voltam kétszer elolvasni a regény első felét, hátha a bővített kiadás érdekesebb lesz.)

SPOILERES VÉLEMÉNY: (A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket)

Egy ideig az írónő azt a látszatot keltette a regény végén, hogy Matt meghalt. Én el is hittem, és nekem tetszett ez a bevállalós lezárás. Csak aztán Matt hirtelen megjelent... Így aztán teljes happy end lett a könyv vége, tocsogtunk a nyálban. Nekem egy kevésbé boldog vég jobban tetszett volna, hatásosabb lett volna.

Az, hogy Amy végül megölette Tonyt, valahogy annyira furcsa volt nekem. Mintha Amyből maffiafőnök lett volna a regény végére vagy nem is tudom. Már várom, hogy a könyvnek legyen folytatása, amiben Amy lesz a mindenható keresztanya... (Na jó, ez csak vicc.)

Tetszési index:

65%