Tartalom:
1792 fagyos, kemény telén
Észak-Anglia egyik kisvárosában a gyönyörű, harmatos rózsaszálhoz hasonlító
Erienne Fleminget szörnyű sorscsapás éri: apja gonoszul árverésre bocsátja,
hogy így szerezzen gazdag férjet neki, és a licitáláson befolyt pénzből fedezze
saját szorongató kártyaadósságait. A lánynak, legnagyobb rémületére, a vidék
rettegett urához, a nyomorék, ám dúsgazdag Lord Saxtonhoz kell férjhez mennie,
pedig ő titokban a daliás, fiatal amerikaiba, Christopher Setonba szerelmes.
Miközben egyre kétségbeesettebben vergődik a tisztesség és az ellenállhatatlan
szenvedély hálójában, rá kell ébrednie, hogy riasztó külsejű, ám nemes lelkű
férjét és álmai hős lovagját titkos cél köti össze: a bosszú és az
igazságszolgáltatás. Erienne-nek sejtelme sincs róla, hogy mire az egész
vidéket megrengető leszámolás véget ér, a sors különös kegyelméből teljesülhet
szíve vágya, és egyik férfi szerelméről sem kell lemondania.
Vélemény:
A könyv két „nagy” rejtélye (mi a
kapcsolat Saxton és Seton közt, illetve kik akarnak Lord Saxton életére
törni) közül mindkettő megfejtése elég triviális volt, így különösebben nem
tudtam izgulni a cselekmény miatt. Így miután Erienne és szerelme egymásra
találtak, jó időre felfüggesztettem a könyv olvasását, mert már abszolút nem
kötött le. Végül aztán becsületből csak befejeztem, de be kell valljam, elég
unalmas volt.
Azt egyébként nem értettem, hogy
1792-ben hogyan adhatta el valaki a saját lányát, aki egyébként szabad ember,
nem rabszolga. De hát mindegy, vannak furcsa családok…
Nekem a karakterek sem tetszettek
túlzottan, túl fehérek vagy feketék voltak, a köztes árnyalatok teljesen
kimaradtak.
Ez olyan egyszer olvasós, akkor
viszonylag szórakoztató könyv volt.
SPOILERES VÉLEMÉNY: (A megtekintéshez egérrel
jelöljétek ki a bekezdéseket)
Saxton és Seton egy és ugyanaz, Saxton életére pedig Lord
Talbot és az emberei törtek,még pedig azért, mert ő ölette meg korábban Saxton bátyját és ült bele
a vagyonába. Meg akata tartani örökre amit harácsolt. Ez volt a könyv két nagy
rejtélye.
Ezeken felül még kiderült az is, hogy Erienne apja nem az
volt, akit annak hitt, ezt, gondolom, azért kellett beleerőltetnie az írónőnek
a történetbe,hogy ezzel magyarázza azt, hogy az illető szemrebbenés nélkül
eladta a lányát.
Tetszési index:
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése