A Hallgasd a holtak énekét! nagyszabású családtörténet, az amerikai
útiregény archetipikus hagyományainak, a kísértethistóriáknak és a katasztrófaregényeknek
lenyűgöző, zavarbaejtő és sehová sem besorolható elegye, egy modern
remekmű.
A tizenhárom éves Jojo igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. A
családjában van kitől és van miből tanulnia: ott van feketebőrű nagyapja, Pop,
vagy fehérbőrű nagyapja, aki viszont egyáltalán nem fogadja el a fiút. És az
apja, aki mostanában szabadul a börtönből… Amikor kiengedik, Jojo
kábítószerfüggő anyjával odautazik. Találkozik egy másik tizenhárom éves
kissráccal, egy halott fegyenc szellemével, aki magában hordozza az amerikai
dél történelmének örökségét. Fontos dolgokat tanít meg Jojónak apákról és
fiaikról, az erőszakról és a szeretetről.
(Forrás: bookline.hu)
Véleményem:
1. Karakterek:
Egy család néhány napjának története a regény, de ebből a családból nem
mindenkit ábrázol egyforma mélységben a könyv. Leonie és Jojo fejébe például
belelátunk, míg Michael és a nagyszülők viselkedése kevésbé átérezhető vagy
érthető. Mindegyikük élete valahol elég nyomorúságos, s részben ők maguk teszik
azzá, részben viszont a környezetük.
Fajgyűlölet a könyv fő témája, aminek rétegeit, megnyilvánulásait egy
fekete nő és fehér férfi kapcsolatán, a gyerekeik sorsának alakulásán keresztül
mutatja be.
2. Cselekményszövés:
Nem sok minden történik a regényben, úgyhogy túl izgalmasnak nem mondanám
a sztoriját. Egy darabig arra gondoltam, hogy a végén majd biztos kifut
valahova a történet, de igazándiból nem. Ez a regény egy család mindennapi
életét mutatja be, a szokásos nyomorúságukat. Ami történés volt benne, az
kiszámítható és sablonos volt.
3. Írói stílus:
Bevallom, nem igazán nyerte el a tetszésemet a könyv írásmódja, a
misztikussága, a rizsázása, ahogy a gusztustalan részletekben dagonyázik az író
a leírásokban (milyen színű a hányás stb.) de azért azt hiszem, elég egyedi
stílusa van. Nekem nem tetszett, másnak lehet, hogy igen.
4. Összességében:
Nem tetszett igazán, nem volt cselekmény, egy család nyomorát ismerhettük
meg belőle, és ez nekem most nem hiányzott. Csak azért olvastam végig, mert
könyvklubos közös olvasmányunk volt.
5. Tetszési index:
60%
Le a kalappal előtted is, hogy végigolvastad!
VálaszTörlés