2017. február 21., kedd

Charles Dickens – Karácsonyi ének

Tartalom:
A szőrösszívű Scrooge úr, a "zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös", akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez – s "jó barát, jó gazda, jó szomszéd" válik belőle. Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem. (Forrás: libri.hu)

Vélemény:
Azt hiszem, a tartalom-ismertetőből is látszik, hogy kicsit érzelgős, hatásvadász és szélsőséges ez a könyv. A karácsonyt és az összes embert, a családokat karácsonykor csodálatosnak, boldognak, bensőségesnek mutatja – az egyetlen kivétel ez alól Scrooge úr, aki a könyv elején alig valamivel jobb a sátánnál, de szerencsére a végére példásan „megjavul”. Nyilván ezek durva sarkítások (mármint az, hogy karácsony = boldogság és szeretet,  Scrooge úr = sátán), de jól működnek.
Jó ötlet a kísértetes kísérgetés is, a múlt, jelen, jövő megmutatása. A múltba való bepillantás lehetett volna részletesebb is, nekem ennyiből nem derült ki, hogy miért lett Scrooge úr annyira megkeseredett, embergyűlölő idős korára. Számomra nagyon gyors volt a váltás, ahogy rögtön magába szállt Scrooge úr, a kísértetekkel már nem beszélt cinikusan, szánta-bánta minden bűnét. Kicsit nagyobb ellenállás a részéről hihetőbbé tette volna a történetet.
Összességében ez egy szép mese arról, hogy sosem késő megváltozni és arról, hogy a karácsony jó dolog, mert ilyenkor az emberek könnyebben kimutatják az érzéseiket és jobban összetartanak.

Tetszési index:
70%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése