2018. április 10., kedd

William Shakespeare – A szentivánéji álom

Előzmények:
Nem emlékszem, hogy olvastam-e a színdarabot gimis éveimben, de arra igen, hogy az annak alapján készült, az Operettszínházban játszott musicalt láttam. Az egy kicsit malackodós, vicceskedő, sokrétű szerelmi nyűglődés volt kevésbé jó zenékkel (nem volt hallgathatatlan, de vannak sokkal jobb musicalek). Most egy molyos kihívás miatt vágtam bele az olvasásába.
Tartalom:
E tündérjátékról úgy tartják, egy főúri esküvő alkalmából íródott. Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kitör a háborúság a tündérkirály és tündérkirálynő között, minden kergetőző, egymást űző szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis összerendeződjék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.
(Forrás: libri.hu)


SPOILERES TARTALOM: (A megtekintéséhez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket)
Oberon és Titánia a tündérkirály és –királynő, ők épp haragban vannak egymással, azon civódnak, hogy egy indiai fiúcskát melyikük tartson a kegyeiben. (Megj.: Biztos velem van a baj, de én érzek ebben némi bizarr szexuális felhangot is…)
Theseus, Athén ura házasodni készülni, jövendőbelije Hippolyta. Nászuk alkalmából ünnepség készül, melyen egy komédiát készülnek előadni amatőr (és együgyű) színészek, akik egyébként mesteremberekként keresik a kenyerüket. A darab Pyramusról és Thisbéről szól, a szerelmespárról, Pyramus megöli magát, mert azt hiszi, Thisbét szétmarcangolta egy oroszlán, s Pyramus holttestét látva Thisbe is öngyilkos lesz. (Megj.: Engem erősen emlékeztet a sztori a Rómeó és Júliára.)
Lysander (fiú) és Hermia (lány) szerelmesek egymásba, de a lányt apja már másnak, Demetriusnak ígérte feleségül. Demetrius korábban Helénát szerette, de aztán ahogy meglátta Hermiát, rögtön beleszeretett. Heléna viszont még mindig Demetriusért eped.
Lysander és Hermia úgy döntenek, megszöknek, mert a lányt apja mindenáron Demetriushoz akarja kényszeríteni. Tervüket a szerelmes pár elárulja Helénának, ki azt továbbadja Demetriusnak. A fiú utánuk indul, s Heléna vele tart, nem találják meg a menekülő párt, így végül mind a négyen ugyanabban a ligetben töltik az éjszakát. S ugyanitt bukkannak fel a tündérek is.
Oberon azzal bünteti Titániát a makacsságáért (nem hajlandó lemondani a fiúról), hogy egy Cupido nyilával meglőtt virág levét locsolja szemébe, míg álmodik, s így – mikor felébred – a tündérkirálynő szerelmes lesz az első élőlénybe, amit meglát. Puck, a bajkeverő tündér segít e „csínyben” Oberonnak.
Oberon láthatatlan tündérkirályként kihallgatja, hogy Demetrius milyen foghegyről beszél Hermiával, ezért utasítja Puckot, hogy keresse meg a fiút, s az ő szemébe is cseppentsen a bűvös virág levéből, így mikor Demetrius felébred és meglátja Helénát, rögvest szerelmes lesz belé.
Puck azonban Lysandert és Hermiát találja meg, s mivel azt hiszi, őket kereste, Lysander szemébe cseppent a varázsszerből. Demetrius magára hagyja Helénát, s a lány ráakad Lysanderre és felébreszti. A fiú azonnal beleszeret, amint ránéz, s hevesen udvarolni kezd neki. Heléna azt hiszi, hogy gúnyolódik vele.
Az athéni mesterember is ugyanebben a ligetben kezdenek próbálni, ám megjelenik Puck, s a Pyramust játszó Zubolynak szamárfejet varázsol. A többi ember megijed tőle és szétszalad. Zuboly véletlenül felveri álmából Titániát, s a tündérkirálynő rögtön bele is szeret a szamárba.
Hermia felébred és nem találja maga mellett Lysandert. Viszont összetalálkozik Demetriusszal, s azt hiszi, hogy az megölte Lysandert, ezért veszett nyoma. Demetrius tagadja, s végül lefekszik aludni. Oberon és Puck meglátja őket, s rájönnek, hogy Puck nagy hibát vétett. Oberon utasítja Puckot, hogy hozza rendbe a dolgot és intézze el, hogy Demetrius Helénát szeresse.
Puck cseppent Demetrius szemébe a varázsszerből, s már hallják is, hogy közeledik Heléna és az őt ostromló Lysander. Mikor Demetrius felébred, Helénát látja meg, s beleszeret, elkezdi ő is ostromolni. Aztán Hermia is felbukkan, s értetlenül áll azelőtt, hogy Lysander már nem őt szereti. De Heléna azt hiszi, Hermia is gúnyolódik csak vele. Lysander és Demetrius egymás torkának készül ugrani és a két lány is gyűlölködni kezd. Végül aztán mind aludni térnek, s Puck Lysander szemébe cseppenti a szert, amitől megint a régi lesz.
Titánia nekiadja a fiút Oberonnak (azt a gyereket, akin összevesztek), így a tündérkirály Titániát is felszabadítja Zuboly iránti szerelméből, s reggelre kelve a tündérkirálynő elborzad azon, kit szeretett. Puck levarázsolja a szamárfejet Zubolyról.
Theseus és kísérete a ligetben vadásznak, s rálelnek az alvó ifjakra. Azok felriadva elmesélik Theseusnak különös éjszakájukat, s azt, hogy immáron Demetrius Helénát szereti, Lysander pedig Hermiát. Theseus örvend ezen, s hármas menyegzőt javasol.

A menyegző alkalmából a mesteremberek előadják idétlen stílusukban Pyramus és Thisbe történetét, melyen a három újdonsült házaspár jól szórakozik. Oberon és Titánia is megérkezik, s jókívánságokat mond a három ifjú párra.
Vélemény:
Most fejeztem be a darab olvasását, és az az igazság, hogy nem tudom, mi akart ez lenni. Ha valóban egy főúri esküvő alkalmából íródott, akkor szerintem elég nagy fricska lehetett a friss házasoknak. De ha jó humoruk volt, akkor talán értékelték.
Ez a darab kifigurázza a nagy érzelmeket, a szerelmet, azt mutatja be, hogy az emberek mennyire csélcsapok, egyik nap szeretnek valakit, másik nap már mást, és ez egyáltalán nem nagy ügy nekik. Bizonyos humorral és elnézéssel ábrázolta a mű az emberi csapodárságot, de nekem ez akkor se igazán tudott tetszeni. Még akkor se, ha happy end lett a vége.
De talán csak én vettem túl komolyan. Ha úgy vesszük, ez egy mókás darab, amiben hol beleszeretnek egymásba, hol kiszeretnek egymásból a szereplők, de a végén mindenki szerencsésen a „helyére” kerül és ennyi. Röhögtünk egy jót a sok hülyén.

SPOILERES VÉLEMÉNY:
Ebben a színdarabban Titánia beleszeret egy szamárfejű férfiba, de ezen nem akad ki különösebben utólag sem. S Oberon sem bukik le, hogy ő okozta ezt, így teljes a béke köztük a darab végén. És az emberek is össze-vissza ki-, majd visszaszeretnek egymásba, de ezen sem lepődik meg senki különösebben. Szerintem ez a színmű kifigurázza az igaz szerelmet. Különösen, ha azt is vesszük, hogy az együgyű mesteremberek milyen komikus előadást rittyentenek Pyramus és Thisbe holtig tartó szerelméről.

Látszólag persze happy endet kapunk a darab végén, végre mindenki a megfelelő embert szereti és nagyon boldognak látszanak. De ezek a szerelmek nekem mind felszínesnek és múlandónak tűntek. Mint ahogy a szerelem sokszor nyilván az. De az, hogy ezt ilyen gúnyosan dörgölik az arcunkba, nekem valahogy nem tetszett annyira.
Tetszési index:
65%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése