Tartalom:
A gyilkosság általában egyszerű
bűncselekmény. Ám ha egy mániákus sorozatgyilkos az elkövető, máris minden
bonyolultabbá válik...
Hercule Poirot, a legendás
nyomozó levelet kap, melyben ABC, a titokzatos gyilkos kihívás elé állítja.
Minden, amit ígér, valóra válik: Andoverben meghal Mrs. Alice Ascher;
Bexhillben Betty Barnard; Churstonban Sir Carmichael Clarke. A hajsza egyre
nyomasztóbb, és Poirot talán hibát követ el...
(Forrás: bookline.hu)
Vélemény:
Az alapötlete nagyon tetszett a
regénynek, vagyis az, hogy a gyilkos az áldozatok nevét és a tett helyszínét is
ABC-rendben választja ki. Izgalmas volt Poirot nyomozása, mivel az elég hamar
egyértelművé vált számomra, hogy nem lehet az a gyilkos, aki nagyon annak tűnt.
Viszont azt nem sikerült előre kitalálnom, hogy ki lesz a hunyó, én sokkal
bonyolultabbra gondoltam, mint ami a megoldás lett. Ezért kicsit csalódott
vagyok, bár azt hiszem, az még rosszabb lett volna, ha nagyon könnyen és hamar
kitalálom a tettes személyét.
Ennél többet nem nagyon tudok
mondani spoilerezés nélkül, max. annyit, hogy azon nagyon nevettem, hogy az öregedő
Poirot festi a haját. Én csak arra emlékeztem mesterdetektívünk
személyiségéből, hogy a bajuszkájára hiú, de hogy úgy egyébként is, arra nem.
Szóval összességében ez egy jól
eltalált karakterekkel (bár túl mélyen nem ismerjük meg őket, csak annyira,
amennyi ahhoz kell, hogy gyanúsak legyenek) teli, izgalmas cselekményű krimi, aminek
a végén természetesen Poirot teljesen logikusan levezeti nekünk, hogy miért
csak az lehet a gyilkos, aki. Annyira logikusan, hogy én is csak annyit tudtam
mondani, hogy naná, hogy ő az, hogy nem jöttem rá előbb?!
SPOILERES VÉLEMÉNY: (A
megtekintéséhez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Mivel Mr. Alexander
Bonaparte Cust már a könyv legelején abszolút gyanús, ezért az teljesen
egyértelmű volt nekem, hogy nem lehet ő a gyilkos, mivel egy Agatha Christie krimi
nem lehet ennyire bugyuta, ugyebár…
Aztán a könyv kb egyharmadánál
Poirot elejt valami megjegyzést, hogy a gyilkos milyen nagylelkű, merthogy leveleiben
előre bevallja, hogy ő a tett elkövetője, így a rendőrség nem gyanúsít senki
mást, holott az áldozatok rokonai, barátai közt akadna épp elég potenciális
tettes. Ebből arra következtettem, hogy a gyilkosnak köztük kell lennie (bár ez
amúgy is evidens lehetett volna :D). De én nem gondoltam, hogy ez egyetlen
személy lesz, bevallom, én azt hittem, hogy mindegyik áldozatot más ölte meg,
különböző okokból, viszont a gyilkosok előre megbeszélték, hogy egy mániákus
sorozatgyilkosra fogják terelni a gyanút. Nekem meglepetés volt Poirot
leleplezése, tudniillik, hogy a harmadik áldozat nyegle testvére, Franklin
Clarke a sorozatgyilkos. Belőle egyszerűen nem néztem ki ennyi eszet… Bár az
igaz, hogy a fivére halála egyáltalán nem rázta meg, ez picit gyanús is volt,
de aztán sikeresen el tudta terelni magáról a figyelmemet. Vagy inkább az írónő
őróla. Úgyhogy ezúttal is le a kalappal Agatha Christie előtt, ez egy remek
krimi volt.
Tetszési index:
85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése