Egy szép új világ, ahol a lányok már nem
természetes úton születnek. Ahol a nőket az iskolákban csak arra
tanítják meg, hogyan tudnak örömet okozni a férfiaknak, miután
kikerültek a való világba. A végzős év után a legmagasabb
értékelést kapott lányok házastársakká válhatnak, hogy
tehetős és befolyásos férjük mellett fiúkat szüljenek. A többi
lány jövője mint szeretők és tanárok leírhatatlanul kegyetlen.
Freida és Isabel legjobb barátnők, és biztosak abban, hogy
évfolyamuk kiválóságaiként mindketten feleségek lesznek. De
ahogy egyre feszültebbé válik az utolsó év, ahogy egyre nő a
nyomás, hogy tökéletesek legyenek, Isabel önsanyargatásba kezd,
veszélyeztetve az egyetlen lényeges dolgot: a szépségét. A
leendő férjek pedig megérkeznek, csak arra várva, hogy
menyasszonyt válasszanak maguknak Freidának meg kell küzdenie a
jövőjéért még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia
az egyetlen embert, akit szeret és aki viszont szereti.
(Forrás: bookline.hu)
Vélemény:
Egy olyan világban játszódik a történet, ahol a lányok a 17. életévük betöltéséig egy nevelőintézetben élnek együtt. Szülők nélkül, helyettük a szűznővérek (a nevelésükre tartott nők) látják el és tanítják őket. Ebben a zárt közegben maradunk végig, a külvilágról csak párszor tesznek említést. Például hogy igazi állatok és növények már nincsenek, ezeket mesterségesen állítják elő táplálkozási célra. Kiderül, hogy a nők (évák) csak fiú utódokat tudnak szülni, a lányokat mesterségesen állítják elő. Mind egyformán tökéletesek, leginkább csak a bőr-, haj- és szemszínükben különböznek. Meg a jellemükben.
Ebben a világban az volt a legizgalmasabb, ami
nem derült ki belőle. Hogy lehetséges az, hogy csak fiúgyerekek
képesek természetes úton megfoganni? Nem valószínű, hogy ilyen
előfordulhatna szerintem. De ha mégis, akkor a mesterségesen
gyártott lányokat miért nem adják szülőkhöz? Miért lehet
nekik csak három "foglalkozásuk" (feleség, ágyas,
szűznővér)? Számomra egyértelmű volt, hogy ebben a világban a
férfiak zseniális rendszert dolgoztak ki, amiben úgy nyomják el a
nőket, veszik semmibe őket, hogy azok még csak nem is lázadnak
ellene!
A regény világa jól kitalált volt szerintem.
Valamennyire még az is tetszett, ahogy bemutatta, hogy a lányok
milyen ostobán versengenek azért, hogy ők legyenek a legszebbek,
rájuk szavazzanak a legtöbben, életük egyetlen célja
tulajdonképpen ez. Hiszen beléjük nevelik, hogy csak ezzel
törődjenek, hogy ugyan tökéletesre tervezték őket, de mindig
lehetnek még tökéletesebbek.
És akkor nézzük a főszereplőt (az elbeszélőt)
freidát. Nálam rajta bukott meg ez a könyv. (Ja igen, a lányok
neveit nem azért írom kisbetűvel, mert hülye vagyok, hanem mert a
regényben is így szerepelnek, még akkor is, ha mondatkezdő szó a
nevük, amit azért már furcsálltam, de gondolom, ezzel is csak azt
akarta hangsúlyozni az író, hogy a nők mekkora senkik ebben a
világban.) Egy darabig érdekes volt freida előadásmódja, együtt
éreztem vele, ahogy sanyargatta magát, elhittem, hogy utálta
magát, ha csak egy dekát is felszedett, mert hihető volt, hogy
ezek a lányok folyamatos nyomás alatt vannak, tökéletesnek kell
lenniük mindig.
Egy darabig azt is megértettem, hogy miért
távolodik el isabeltől. Mert isabel már nem osztotta meg vele az
érzéseit, sőt alig beszélt vele, egyértelműen titkolódzott
előtte. Így freida nem tudta kinek kiönteni a szívét. Azt
viszont nem értettem, hogy helyette miért egy olyan lánynak -
megannak - akart a legjobb barátnője lenni, aki egyértelműen csak
saját magával törődött. És ezt tudta róla freida is. Nem tudok
rá más okot, mint azt, hogy mert megan volt a No. 1 lány, ezért
freida hozzá dörgölődzött, hátha attól ő is népszerűbb
lesz. Szóval egy darabig szántam freidát, de aztán már csak egy
hülye tyúknak tartottam.
Bár tulajdonképpen nem jogos őt elítélnem,
hiszen egész életében arra nevelték, hogy buta, egocentrikus liba
legyen. De volt aki mégsem lett az (isabel), miért nem inkább az ő
szemszögéből íródott a könyv? Így tartok tőle, hogy a
fiatalabb korosztálynak az jön le a könyvből, hogy freida a
követendő példa. Holott nem, ő nagyon nem az. Az idősebb
korosztályt (köztük engem) meg csak szimplán felidegesít, hogy
egy ilyen buta kislány nyafiját kell olvasnia sok száz oldalon
keresztül.
Esküszöm, próbáltam őt megérteni, meg
sajnálni, meg ilyenek, egy darabig ment is, de aztán annyi
hülyeséget csinált freida, hogy az hihetetlen. Még csak az sem
zavart volna, ha olyan lett volna, mint megan (aki álnok, a célja
eléréséért - vagyis hogy feleség lehessen - mindenkin átgázol).
De ő még ennyire sem volt okos vagy céltudatos. Mintha egyedül
meganhoz akart volna hűséges lenni, akiről pedig tudta, hogy nagy
ívben tojik őrá.
Kicsit zavar az is, hogy a könyv tanulsága
szerintem az kéne, hogy legyen, hogy mennyire üresek azok az
emberek, akik csak a külsejükkel törődnek és semmi mással, de
nem tudom, hogy nem az jön-e le belőle inkább, hogy legyünk olyan
tökéletesek, mint ezek a lányok, akkor hátha mi is tudunk jó
férjet fogni... Mivel freidának majdnem a regény végéig ez az
egyetlen célja, ezért könnyű így értelmezni a könyvet
szerintem. Ezért is lett volna isabel jobb választás az elbeszélő
szerepére. Ő nem volt olyan üres, mint a többi lány.
A regény lezárása valamennyire váratlan volt
számomra. Remélem, azt akarja üzenni, hogy az elnyomásnak nem
szabad behódolni, de azért nem vagyok benne 100%-ra biztos, hogy
mindenki ezt a mondanivalót szűri le belőle.
Összességében az a véleményem, hogy ez egy nagyon jó könyv is
lehetett volna, ha a főszereplője nem lett volna annyira durván
irritáló. De mivel az volt, így nem igazán tudtam szeretni ezt a
regényt.
SPOILERES VÉLEMÉNY: (A megtekintéséhez
egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket)
Nem értettem, hogy freida miért nem tudta
megtartani azt a titkot, amit szíve szerelme, a No. 1 Örökös
(vagyis a legjobb partinak számító fiú) mesélt el neki. (Ez a
"nagy" titok az volt egyébként, hogy régebben léteztek
női aberráltak - a leszbikusokat nevezik így a könyvben).
Elmesélte megannak, így végül mindenki megtudta, és ezzel bajba
sodorta szerelmét, Darwint. Nem értettem, ott állt a
célegyenesben, valószínűleg Darwin őt választotta volna
feleségének, csak tudnia kellett volna tartania a száját.
Isabelt sem értettem, miért védelmezte olyan
elszántan freidát? Persze szép dolog, hogy freidával ellentétben
ő hűséges tudott maradni a barátnőjéhez, csak az okát nem
értettem.
Számomra elég hamar egyértelművé vált, hogy
isabel az Atya (a legmagasabb rangú vezető) választottja, mert
isabel kiváltságos volt, ajándékokat kapott, mindent elnéztek
neki a szűznővérek. Egyértelmű volt, hogy ezeket azért kapja,
mert van egy pártfogója. És mivel más rangos vezető nem
szerepelt a regényben, csak az Atya, ezért egyértelmű volt, hogy
csak ő lehet az. Viszont isabel hízásának, majd fogyásának oka
meglepő volt számomra. Ez pedig az volt, hogy az Atya isabel 16.
születésnapján elvette a lány szüzességét. Ahogy
ruth-szűznővér fogalmazott, "eléggé összerondította",
úgyhogy ennek az "élmény"-nek a hatására lett isabel
depressziós. Az nem derült ki, hogy isabel hagyta magát vagy
megerőszakolták. Ha meg is erőszakolták isabelt, a könyvben
szereplő lányok közül ő volt az egyetlen, akivel ez történt.
Hiszen az Örökösök csak azokkal a lányokkal szexeltek, akik
hagyták magukat, ez kicsit furcsa is volt nekem, hogy miért nem
erőszakosabbak? Tilos nekik vagy ilyen jól nevelt fiúk?
Az pedig még meglepőbb volt számomra isballel
kapcsolatban, hogy végül öngyilkos lett. Róla keveset tudtunk meg
a könyvből, de én olyannak képzeltem el, aki bármit kibír. De
úgy tűnik, nem akart egész életében egy vadállat
szexrabszolgája lenni, ez is érthető.
Mivel ebben a regényben az egyetlen szereplő,
akinek voltak elvei, isabel volt, ezért tényleg nem értettem, hogy
miért nem ő volt az elbeszélő, a főszereplő. Így sokkal
megrázóbb lett volna a halála is. Freida sorsa, vagyis hogy
kísérleti nyúlként végzi, engem nem rázott meg egyáltalán.
Bár a könyv világának logikájába abszolút beleillett, hiszen
freida selejtes termék volt, nem úgy működött, ahogyan kellett
volna, így arra használták fel a testét, hogy kiderítsék, mitől
lett hibás, hogy a jövőben ne fordulhasson elő még egy ilyen
selejtes gyártás. Váratlan is volt ez a lezárás, mert én jó
darabig azt hittem, freidából végül feleség lesz, aztán amikor
hibát hibára halmozott, akkor azt gondoltam, egyszerűen megölik.
Az a befejezés, amit kaptunk, ezeknél sokkal hihetőbb és
frappánsabb volt, ezért tetszett is. Csak mivel freidát egyáltalán
nem kedveltem, ezért nem rázott meg.
Vicces, mert először lehúzó kritikát akartam
írni erről a könyvről, de aztán nekikezdtem és elég sok
mindent fel tudtam sorolni, ami jó benne. Ha nem freida, hanem
isabel szemszögéből olvashattuk volna a történetet, akkor
valószínűleg nagyon tetszett volna. Így viszont azt mondom, hogy
összességében jobb, mint az átlag ifjúsági könyv, de nekem nem
adott semmi maradandót.
Tetszési index:
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése