Tartalom:
Ha önmagadban sem
bízhatsz, kiben bízhatsz?
Azon az éjszakán
kezdődött az erdőben.
Cass Anderson nem állt
meg segíteni annak a nőnek az autóban, és az a nő immár halott.
Azóta néma
telefonhívások teszik pokollá Cass életét, és biztos benne,
hogy figyelik.
A bűntudat lassan
felemészti, kezd mindent elfelejteni. Hogy bevette-e a gyógyszerét,
hogy mi a háza biztonsági berendezésének a kódja , vagy hogy
volt-e vér azon a késen a konyhában.
(Forrás: libri.hu)
Vélemény:
Nos, az az igazság,
hogy elolvastam pár értékelést a könyvről, mielőtt nekikezdtem
volna az olvasásának. És ez hiba volt, mert belefutottam pár
olyan kisebb spoilerbe, amik együtt azt eredményezték, hogy kb.
már a regény olvasása előtt tudtam, hogy mi/ki áll a könyv
történéseinek hátterében. Ezért érdektelenség okán kb. az
egyharmadánál abba is hagytam a regény olvasását (és
elolvastam helyette egy jóval izgalmasabb, másik thrillert), végül
aztán csak átrágtam magam rajta, hogy megtudjam, igazam volt-e
mindenben. Mint kiderült, a gyilkos személyét illetően tévedtem,
de én ennek különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam, mert
az indítékokat, a háttéreseményeket jól tippeltem meg, s akár
az is lehetett volna a tettes, akire én gyanakodtam. (Egyébként
azt hiszem, akkor is hamar leesett volna, hogy mi miért történik
ebben a könyvben, ha nem sikerül beleolvasnom pár spoileres
értékelésbe, ugyanis szerintem elég nyilvánvaló volt.)
Azt hiszem, egy
thrillernél nagyon rossz, ha már az elején tudsz mindent (vagy
majdnem mindent) a szereplőkről, a történések hátteréről,
mert nem tudsz izgulni semmin. Én kb. untam magam. Rontott a
helyzeten, hogy a regény elbeszélőjét, Casst is nagyon
antipatikusnak találtam. Egy össze-vissza hazudozó, hülye
hisztérika volt, és ennek megfelelő stílusban adott is elő
mindent. Az írónő valószínűleg azért választotta neki ezt az
elbeszélői hangnemet, hogy nagyon izgalmas és idegborzoló legyen
a könyve, engem sajnos csak irritált.
Összességében nekem
ez a könyv nem jött be egyáltalán, de elismerem, ebben én is
ludas vagyok, mert - akaratomon kívül - a legtöbb "poént"
előre lelőttem magamnak.
SPOILERES VÉLEMÉNY:
(A megtekintéshez egérrel jelöljétek ki a bekezdéseket.)
Szóval olvastam egy
olyan értékelést, amiben ezt a könyvet egy másik thrillerhez
hasonlították, amiben a főszereplő exférje volt a gyilkos és
egy másikat, amiben elhangzott, hogy Rachel kikezdett Cass férjével,
illetve Cass pénzére fájt a foga. És ezekből már elég könnyű
volt összerakni, hogy Matthew és Rachel próbálja az őrületbe
kergetni Casst. Az is hamar gyanús lett nekem, hogy ők tehették el
láb alól Jane-t, mert a nő tudott a viszonyukról. (Ez akkor
derült ki egyértelműen, amikor Jane meglátta Cass férjét és
ledöbbent, mert felismerte benne a pasit, akivel Rachelnek viszonya
van.)
Bevallom, én arra
tippeltem, hogy Matthew egyedül vagy ő és Rachel közösen
ölhették meg Jane-t. Arra, hogy Rachel tette egyedül, nem
gondoltam, még pedig azért, mert Matthew a gyilkosság éjszakáján
migrénre hivatkozva külön szobában aludt Casstől, szóval elég
gyanús volt nekem, hogy valójában nem is volt otthon akkor
éjszaka. Meg amúgy is, mikor szokott férfinak migrénje lenni?
Szerintem nem lehet túl gyakori, így ez a migrén nekem
egyértelműen hazugságnak tűnt. A másik, hogy annyira próbálta Casst lebeszélni arról, hogy az erdőn átvágva menjen haza (ahol Jane parkolt az autójával), hogy nekem teljesen egyértelmű volt, hogy Matthew találkozott akkor éjjel Jane-nel az erdei úton, s nem akarta, hogy Cass meglássa őket.
Szóval a gyilkos
személyében tévedtem, de az én tippem szerintem logikusabb volt,
mint amit az írónő kihozott végül megoldásnak. Amiben még
tévedtem, az az, hogy azt hittem, Cass még a regény vége előtt
vigasztalódni fog John oldalán (annyira ragadtak egymásra, hogy
biztosra vettem, egymás karjaiba omlanak valamikor), de ezt az ócska
befejezést legalább mellőzte az írónő. Szóval ebben a két
dologban nem volt igazam, de ettől még egyáltalán nem volt sem
meglepő, sem izgalmas számomra a regény befejezése.
Nevetséges volt,
ahogy Rachel lebukott: egy francia diák poénból kilopta azt a
mobilt a táskájából, amin titokban sms-ezett Matthew-val, majd
egy másik francia diák ezt vissza akarta adni neki, csak Rachel már
elment, ezért helyette Cassnek adta. Kb. egy isteni beavatkozást is
megírhatott volna ehelyett az írónő, az is ugyanennyire lett
volna hihető. Mondjuk megértem, hogy ehhez folyamodott az írónő,
nyilván ő is érezte, hogy Casst túl ostobának és
szerencsétlennek írta meg ahhoz, hogy magától rájöjjön
bármire.
Cassben az is nagyon
furcsa volt, hogy amikor rájött, hogy a férje és a legjobb
barátnője (akire a testvéreként tekintett) akarja az őrületbe
kergetni, ahelyett, hogy a szokásos módján hisztériázott volna
egyet vagy sikítozva rohant volna a rendőrségre, fogta magát és
bosszúból gyanúba keverte őket Jane gyilkossági ügyében...
Nagyon reális reakció egy labilis idegzetű libától, hogyne...
Matt karakterével
kapcsolatban viszont pár dolog homályban maradt nekem. Oké, nem ő
volt Jane gyilkosa. Viszont Cassnek azt hazudta, nem lehet gyereke
(Rachellel való levelezéséből kiderül, hogy sterilizáltatta
magát), tehát már a Rachellel való megismerkedése előtt sem
volt őszinte Cass-szel. Vagyis akkor csak azért vette el őt
feleségül, hogy megszerezze a pénzét? És aztán örült, amikor
ebben cinkosra talált Rachelben. Szerintem még az is lehet, hogy ő
csábította el Rachelt és uszította Cass ellen, nem pedig
fordítva. Azért is gondolom ezt, mert mikor eltervezték, hogy
túladagolják Cassnek a gyógyszerét, akkor Rachel aggódott, hogy
megölik vele a nőt, Matthew viszont úgy gondolta, Cass halála
megoldaná minden gondjukat. Szóval kettejük közül Matthew tűnt
lelketlenebbnek, ezért sem értettem, hogy miért Rachel lett a
gyilkos. No mindegy.
Tetszési index:
52%
Hűha, sajnálom, hogy így jártál... Gyűlölöm, amikor így lelövöm magam előtt a "poént"... Egyébként kíváncsivá tettél a másik könyvvel, meg is lestem, de a Spoilerhez is külön grafikont kéne írnom, hogy ki kicsoda és kinek a kije, az ilyentől pedig falnak megyek. :') Mindazonáltal izgisnek tűnik.
VálaszTörlésHát ha elolvastad, amit spoileresen írtam a "Három lány"-ról, akkor nem hiszem, hogy nagyon izgalmas tudna lenni neked az a könyv, mert a gyilkos személyét már ismered.
TörlésNekem az a tanulság abból, ahogy az Összeomlással jártam, hogy kriminél és thrillernél nem érdemes ajánlókat olvasgatni. :) Vagy max. olyat, amiről 100%-ra tudod, hogy spoilermentes.
Hű, remélem, nem az én értékelésem lőtte le neked a "poénokat"!
VálaszTörlésSPOILER!!!!!
Egyébként tök igazad van abban hogy Matthew sokkal logikusabb a gyilkos szerepére, ezt én is így láttam, de leginkább csak a lehetőségét illetően. Arra nem gondoltam, de teljesen jogos, hogy valójában ő az aki hajnaldó keményebb módszereket is bevetni Cass ellen, és azt se bánja, ha Cass esetleg belehal a túladagolásba. Tényleg inkább ő lehetett a felbujtó, én amúgy se tartottam hihetőnek hogy Rachel annyira megharagudott volna Cass-re, hogy képes volt elcsábítani a férjét csak a pénze miatt... Amúgy se ő kapta volna a pénzt, hanem Matthew. Na mindegy. Ami viszont a sterilizálást illeti, itt nem látom igazán hogy miért mondod, hogy már a házasság előtt hazudott Cassnek. Az nem derül ki, hogy mikor történt ez, de én feltételeztem hogy még a házasság előtt. Tehát végülis nem hazugság, hogy nem lehet gyereke, az meg nem derül ki a regényből, hogy Cass tud-e az okáról, mármint hogy ez a férfi döntése volt. Mindenesetre teljesen belepasszol a képbe, hogy eleve a pénzért ment hozzá Casshez. Mert ha nem így lett volna, akkor nem tudott volna ennyire hidegvérűen kegyetlen lenni vele szerintem.
SPOILER:
TörlésIgazad van, végül is ha Matthew csak annyit mondott Cassnek, "hogy nem lehet gyereke", az nem hazugság, csak szerintem ha valakiről azt mondják, hogy nem lehet gyereke, az alatt többnyire azt értik, hogy meddő, szóval nekem olyan érzésem volt, hogy Cass azt hihette a férjéről, hogy szimplán meddő. De igazad van, ez a regényből nem derült ki, szóval az is lehet, hogy Matthew ebben nem hazudott Cassnek.